Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-11 [147]

BERCHTOLD LIPÓT GRÓP VOLT KÜLÜGYMINISZTER PIÁNAK POLGÁRI PÖRE - AZ EGYIK BUKMÉKERIRODA ENGEDMÉNYESÉVEL. Blau Géza tőkepénzes nemrégiben polgári pört indított gfcóf Berchtold Zsigmond földbirtokos, illetve édesatyja: gróf Berchtold Lipót v,b.t,t,,a monarchia volt külügyminisztere ellen, 35oo pengő erejéig. A pörnek érdekes előzményei vannak. Berchtold Zsigmond gróf ugyanis - a kereset szerint rendszeresen játszott a lóversenyeken és fogadásait az Abonyi-féle bukméker-irodában bonyolította le. A gróf nem egyenlítette ki minden egyes esetben számláját, ugy, hogy végeredményben nyereségei és veszteségei között egymilliárd és száznegyven-millió koronát kitevő differencia mutatkozott a fogadóiroda javára. Az összeget később pengőre számitották át s a mutatkozó 88.000 pengős követelést Abonyi átengedményezte nemet Ferenc nevü hitelezőjére. Német viszont ebből az összegből 35oo pengőt Blau Gézának cédáit. Blau Géza keresetével szemben az alperes Berchtold grófok előbb pergótló kifogást emeltek. FoBmann Károly dr. ügyvéd terjesztette elő a budapesti törvényszéknél a pergátló kifogást s eszerint Berchtold Zsigmond gróf ezért a tartozásáért nem vállalhat felelősséget, minthogy a követelés lóversenyfogadásokból, vagyis jogvédelemben nem részesíthető ügyletből állott elő. Felhozta az ügyvéd azt is, hogy Berchtold Zsigmond gróf hasonló fogadásai, könnyelműen kibocsátott váltói folytán mintegy 18oo millió osztrák schillinggel terhelte meg a saját és az atyja vagyonát, ugy, hogy emiatt kiskorúságát meghosszabbították ós gyámjául atyját: Berchtold Lipót gróf volt külügyminisztert rendelték ki. A budapesti királyi törvényszék a pergátló kifogásnak nem adott helyet, azon az alapon, hogy tudniillik a felperes már eleve Berchtold Lipót grófot *s perbevonta követelése iránt. Az érdemi tárgyalás során az alperesek azon a cimen kérték a kereset elutasítását, mert Blau Géza felperes - szerintük - nem mutatta be a cedálásra vonatkozó okiratot. Kétsógbevontók, hogy az engedményezés Blau Géza javára egyáltalán megtörtént, annál is inkább, mert - állításuk szerint - Abonyi bukméker és érdektársai között annakidején súlyos ellentétek merültek fel, ugy, hogy Abonyi már a Német Ferenc javára történt, alap^engedményezését is visszavonta, A budapesti királyi törvényszék magáévá tette az alperesek érvelését és Blau Géza felperes keresetét elutasította. Az érdekes pör, a felperes ügyvédjének: dr. Kádár Miklósnak fellebbezése folytán a királyi tábla Ury-tanácsa elé került. Itt Kádár dr, becsatolt egy választott birósági döntvényt, amely arról tanúskodik,hogy Abonyi bukméker annakidején, igenis, szabályszerüleg engedményezte a Berchtold grófokkal szemben fennálló 88,000 pengős követelését Német Ferenc javára, A felperes azt is bizonyitani kivánta, hogy az ezidőszerint atyja gondnoksága alatt álló Berchtold Zsigmond gróf nem szerencsejátékot folytatva csinálta meg emiitett nagyösszegü adósságát, hanem közte és Abonyi közt tulajdonképpen kölcsönügylet keletkezett. Ennek igazolására a felperesi ügyvéd inditványozta magának gróf Berchtold Zsigmondnak tanúként leendő kihallgatásét, A királyi tábla beható tanácskozás után helytadott a felperesi előterjesztésnek és elrendelte Berchtold Zsigmond gróf eskü alatti tanúkihallgatását. A tábla a fellebbviteli főtárgyalás folytatásának időpontjáról Írásban értesiti az érdekelteket. /MOT/ Ky.