Magyar Országos Tudósító, 1936. augusztus/2
1936-08-31 [146]
Sipőcz Jenő r ád lóelőadása Budctvár felszabaditá sáról./Folyt.l./ mellyel örök hálára kötelezte a magyar nemzetet.Kétszázötven óv távlí táhől ls megérdemli „hogy nevét szivünkbe véssük és ^re emléke álljon a magyar fővárosbanc A felszabadított Buda u kereszténység diadalát jelentette a létét fenyegető izlam fölött. A nyugati műveltség ezzel a győzelemmel el. hárította a Keletről tornyosuló veszedelmet, visszaszerezte a keresztény Európa számára a biztonságot. Az ozmán hódoltság néhány évtized múlva összeomlott és lassan visszaszereztük áz egész magyar földet. A nyugati műveltség visszakapta keleti védőbástyáját, a magyar nemzet pedig azt a létalapot és központot, mely körül a következő századok folyamán kiépült nemzeti léte és területi nagysága 0 Bndavára felszabadításával feltámadt az Idők folyamán Szent István birodalma. Ez volt a nemzeti szempontból történelmi nagy jelentősége akka az eseménynek,amelynek dicsőséges, emlékét felújítjuk most az évforduló alkalmából rendezett ünnepségek keretében. A székesfőváros a nemzet nagy múltját ünnepli, a felszabadító hősök szellemének áldoz,de azzal a maga múltját tiszteli meg, a maga történetének korszakos eseményét idézi az utókor emlékezetébe.Budavára akkor maga a nemzeti lét volt, az ország életének az alapja; a kettő történelme és sorsa teljesen egybeesett,A régi Róma múltja a rómalak történélmát jelenti: Budavár múltja pedig a magyarok történelmét beszéli el a« utókornak 0 Az ozmán hóditoktól visszaszerzett vár anyagi értékben nem sokat jelentett, repedezett falakat, lerombolt bástyákat,füstölgő épületeket vettek birtokukba a diadalmas keresztény hadak.Mégis azt a drága várat szerezték vissza,mely többet ér minden kincsnél és amely örök Időkig áll a Duna partján.A hazát nemcsak az országhatárok között elterülő föld fe le nt i, hanem az a lelki,szellemi birodalom is,mely a nemzetben él a földi lét és az örökvalóság közötti mes gyén. Budavár a is több volt,mint falak, bástycák és épületek halmaza, Budavára a magyar életnek vérből és könnyből hitből és hősiességből,munkából és gondból épített fellegvára volt. Mikor a győri hajdú elsőnek tűzte fel a vártfokára a magyar zászlót,akkor a honszerző és országépitő ősök előtt tisztelgett vele. A várba benyomuló sereget az Árpádok, a Hunyadiak lelke fogadta.Ott állt a legmagasabb sziklán a nagy hun király, Attila szelleme is. Budavára évezredekbe nyúló dicsőség ós nagyság lakhelye volt,nagyok és hatalmasok építették a magyar halhatatlanság számáráé Az ősök szelleméből kiáradt erő, a régi dicsőség és nagyság lelke indította meg azt a történelmi folyamatot,mely vérzivataros századok után ... mai székesfővárost, a milliós magyar világvárost hoz^a létre az ozmán hóditóktól visszaszerzett romok fölött.Ez az országépitő és államalkotó magyar lélek legnagyobb alkatosáa, de ebben az alkotásban megval< sult a multak minden nagy álma. Az egykori Budavárból a Duna mindkét partján messzenyulo nagyváros lett,de azért az a nemzeti életnek, amagyar sors nak fellegvára maradt. A magyar főváros a nemzet számára a régi Budavárát jelenti,életcéljául az ősi rendeltetést vállaJja*A főváros egy a hemzettel és az országgal^ azok létét biztosítja és jövőjüket munkálja. Magyarország annak idején a várkaput jelentette a müveit Nyugat és a barbár Kelet között, a kereszténységet védte századokon át a Hunyadiak has iességével.Ma is állja történelmi küldetését fővárosával együtt; Budapest erős bástyája" a keresztény kultúrának, az erkölcsi világrenden nyugvó nemzeti eszmények* nekoMa is gátra talál itt az észak felől jövő ázsiai szellem barbársága, mely Európát a régi dulásokhoz hasonló veszedelemmel fenyegeti. Él magyar, áll Buda még, kiállt fel Mohács költője,hogy elüzzi a gyászt és remény te lenséget »Nem kell addig kétségbeesni,mlg áll Buda.Ez volt a magyar hit a múltban,mindenkor létünk, és jövőnk biztos tudatával néztünk a budai várra*Igy nézhetünk most lsIÓrök időkig áll a felszabadított, a nemzet létét jelentő Budavára; a magyar főváros azt fogja képvl-
