Magyar Országos Tudósító, 1936. augusztus/2

1936-08-28 [146]

- — Zü ÉRDEKES VAL UT A JGY,,./!. folytatás./ oank nem rendelkezett s igy a valutát az ékszerekkel együtt Budapestre aozta. - Budapesten azonban nem mertem a Urakkal valamelyik bankba be menni, mert nagyanyám akkor még nem vonta vissza feljelentését s igy attól féltem, hogy feltétlenül gyanússá válok, ha fiatal fiu létemre 43oo lírát kinálok megvételre, Ezért óvatosságból, meg azért, hogy az árfolyamot kipróbáljam, csupán egyetlen husz lirás bankjegyet váltottam be a Fórisféle bankházban, ahol a husz liráért öt pengő nyolcvan fillért kaptam. Ezek után régi családi ismerősünkre, Balog Árpádra gondoltam, akinek ugy iz ékszereket, mint a lirákat rögtön át is adtam. Balog előbb az ékszereket adta el, mintegy 7oo pengőért, majd a 1 irák árával számolt el s kijelentette, hogy azokért 128o pengőt sikerült kiverekednie; s igy én végeredményben összesen 2ooo pengőhöz jutottam. Az elrendelt szembesités eredmény telén maradt, mert Balog kijelentette, hogy a 1 irákat nem vette kézhez, azokról nem tud, Spiegel viszont megmaradt vallomása mellett, Spiegel Jenő még az elnök kérdésére kijelentette, hogy mennyasszonya mindezekről az üzelmekrol előzetesen sémáit sem tudott, őt csak utólag avatta be a történtekbe. Spiegel Jenoné született Berger Irén hasonló értelmű vallomást tett, mint a férje. Kijelentette, hogy férje sohasem mondotta azt, hogy a valutákat a zugforgalomban akarta volna értékesíttetni, mindig arról beszélt, hogy bankban adatta el a lirákat, Schindler Dezső dr. királyi ügyész vádbeszédében mind a három vádlott megbüntetését indítványozta, Bernfeld Imre dr. és Lukács Móric dr, védők-viszont o vádlottak felmentését kérték. A törvényszék beható tanácskozás után egyedül Balog Árpádot mondotta ki bűnösnek a valutavisszaélés vétségében és ezért három és félhónapi fogházra Ítélte, amit a vizsgálati fogsággal teljesen kitöltöttnek minősített s egyben elrendelte Balog nyomban! szabadlábra helyezését, Spiegel JenŐ ügyét - kihágás gyanúja folytán - az uzsorabirőság a rendes birói eljárásra utalta, viszont Spiegel Jenőnét az ellene emelt vád alól felmentette. Ezután a törvényszék Horváth-tanács a nyomban átalakult rendes bírósága és letárgyalta Spiegel Jenő kihágási ügyét. A tényállást a törvényszék ismertetettnek vette, majd a királyi ügyész indítványozta Spiegel megbüntetését, a védő viszont azt hangoztatta, hogy nincs oly jogszabály, amely bárkit is arra kötelezne, hogy külföldi valutát ne értékesíthessen megbizott utján. Ezért a vádlott felmentését kérte, A törvényszék Horváth* tanács a Spiegel Jenőt vétkesnek mondotta ki fizetési eszközökkel elkövetett kihágásban ós ezért loo pengő pénzbüntetésre Ítélte. Megállapította a törvényszók, hogy valutát bárkinek is csak a Magyar Nemzeti Bank közbenjöttével szabad beváltatnia. Az ítélet mind a három vádlottra nézve jogerős, /MOT/Ky. —ORVOSSZAKÉRTÖK ÉS TÖRVÉNYSZÉKI TANÁCSELNÖK RÁGALMAZÁS! PERE EGY A KÚRIÁHOZ INTÉZETT BFADVANY MIATT, í nult esztendőben Pap Károly balassagyarmati nyugalmazott tisztáriselő elLen rágalmazás miatt eljárás indult s a pert Schadl Ernő dr. tanácselnök banácsa tárgyalta. A törvényszék annakidején elrendelte Pap-Károly elmeállapotának megvizsgálását s a vizsgálatot Minich Károly dr. és Németh Ödön ir, törvényszéki orvosszakértők végezték,akik Pap Károlyt elmebetegnek lyllvánitották. Az elmebeteggé nyilvánított fiatalember két rokona Szó:ely János és Székely Lajos beadványt intéztek a kúriához s a beadványban ízt irták, hogy Schadl Ernő dr. tanácselnök elfogult a nemzeti szociálissakkal szemben és ugy Minich Károly, mint Németh Ödön professzorok elfogultak volnak s ezért nyilvánították rokonukat elmebetgnek., A beadvány tar; alma miatt a tanácselnök és a két orvos szakértő sérelmére elkövetett hirátáiból üldözendő rágalmazás cimén eljárás indult ugy Székely János, mint Székely Lajos ellen, akiknek bünpörét ma tárgyalta a törvényszék Szemák Jenő dr. táblai tanácselnök vezetésével. A vádlottak t ag adták bűnös ségücefc, hangoztatták, hogy i gazát - irtak, mert Pap Károly épelméjű és^mégis az elmegyógyintézetben tartják. Védőjük közérdek cimén ab/izonyitás elrenlélését kérte, tanukra és iratokra hivatkozott. A sértettek nem ellenezték a bizonyitást, a kir. ügyész is hozzájárult ehhez, de hangoztatta,hogy •x bejelentett bizonyítékok nem alkalmasak az állitások igazolására. A törirénvszék a sértetteknek nyolcnapi határidőt adott az ellenbizonyításhoz. /MOT/P, ORSZÁGOS IKV^x.n . .