Magyar Országos Tudósító, 1936. augusztus/1
1936-08-03 [145]
/Jurcsek B41 A beszámolója. P o 1 y t a t á s. 1./ csak egyet akarunk: ha ne;a igazat; irtak, komoly büntetés legyen osztály* részük. - 4 magyar nemzet - folytatta vitéz Marton Béla fajok és vallási eszmeáramlatok ütközőpontjában fekszik. Mi láttuk,hogy a ma r gyámnak milyen kü7dc 1 meket kell fo]^trtnia uí ..bb crr 'v megalapozásáérfc, .-pp-cn a?órt hivtuk életre a iíeuzuti i^s^g mozgalmát., hogy erőket gyűjt-, sünk és egy nagy eszme szolgálatába állítsak a nemzet uinden fiát* - A Nemzeti Egység mozgalma három nagy alapelven nyugszik: a pártszervezés, a nemzetnevelés és a nemzet fegyelmezés nagy gondolatán-. Én egy pártpolitikamentes nagyszerű magyar összefogásnak vagyok a hive és nem tudom kicsinyes pártpolitikai szemszögből nézve élni kötelesség* teljesítő magyar életemet. Mégis szükség van a pártszervezésre, mert alkotmányos, parlamentáris életet ülünk, amelyben a pártok képviselik a parlamentben a nemzetet és a ml nagy átfogó nemzeti mozgalmunkkal biztosítani akarjuk, hogy á parlamentben is erősek és biztos ak 1 együnk, hogy a nemzet nagy céljait megvalósíthassuk. Ezért van szükség pártszervezésre . A nemzetnevelés kérdésével kapcsolatban kifejtette vitéz Marton Béla, hogy a Nemzeti Egység Pártja szervezetein keresztül arra töreksz ik, hogy teljes értékű magyar állampolgárokat neveljen* akik a sajátos magyar értékeket kifejleszthetik és nem hagyj ák magukat megtéveszteni idegen e s zmc ár um lat októl. A vidék intelligenciájának is fokozatosai-; bele kell kapcsolódnia a mi nemzeti mozgalmunkba. Annak idején, 3918-ban nem lettek volna gyászmagyarok úrrá ebben az országban, ha a magyar földesurak nem zárkóztak volna be falusi kúriáikba, hanem foglalkoztak volna a magyar néppel. Ha elmentek volna, a falusi gazd 'körökbe., ipartestületekbe, kereskedő otthonokba, akkor a magyar nép soha nem bizta volna magát másra, mint a maga fajtájára és annak vezető intelligenciájára. - Hogy nemzeti céljainkat megvalósíthassuk - mondotta a továbbiak során vitéz karton Béla - szükség van arra, hogy a nemzet a nagy sorskérdésekben egységes, fegyelmezett magatartást tanús itson. Ennek a nemzeti fegyelemnek a kialakításához nem férkőzhetnek azonban erőszakos, kíméletlen es"közök, hanem csrk a hitnek és meggyőződésnek ereje-. Eh megvetem a nyers e rés zakót oa nem tartom méltó eszköznek a nemzeti erők kifejlesztését és összefogását célzó nagy munkánkban. - A Nemzeti Egység Pártja világnézeti harcot folytat,elve t i a liberalizmust, mert a liberalizmus az egyesek szabadságát biztosította és lelkiismeretlen elemeknek szolgáltatta ki a megs zervezettség nélkül álló magyar néptömegeket. Hiába hivatkoznak a liberalizmus védelmezői Kossuth Lajos és Deák Eeretc politikájára, mert a kos sut hl jobbágy-, felszabadítás liberalizmusának nagy nemzeti és szociális tényei nem azonosíthatók a mai késői liberalizmus kinövéseivel. Kossuth Lajos az elavult magyar rendi alkotmány és társadalmi berendezkedés szükséges reformját valósította meg az akkori korszellem szükségletelnek megfelelően. - A Nemzeti Egység mozgalmát szociális népi gondolat hatja át. ffem számit a plutokrácla, vagy születési arisztokrácia, mert az uj magyar élet a jogok 's kötelességek harmónl áj ában, a jellemek .arisztokráciáján kell hogy felépüljön. Minden embert aszerint értékelünk, ki hogyan veszi ki r,szét a nemzeti kötelességteljesítés munkájából. - A Nemzeti Egység gondolata nem gépies kormányt ám oga tó gondolat, a Nemzeti Egység az eszmei hüsúg alapján toborozza tagjait és a Nemzeti Egység Pártját ehhez az eszméhez való ragaszkodás tartja össze és állítja oda Gömbös Gyula mögé, - Az ellenzék Bethlen István gróf tizoves politikai rendszerét elsősorban azért kifogásolta, hogy az szinte kizárólagosan a köz igaz n gatás szervein nyugodott, ma v iszont ezzel szemben a Nemzeti Egységnek a közigazgatástól függetlenített és önálló társadalmi öntevékenységénnyugovó szervezkedési módszere a kiforrás. /f olvt. köv ./
