Magyar Országos Tudósító, 1936. június/2

1936-06-23 [142]

HÍREK —J tuDoVtKA -—PERCNYI ZSIGMOND BÁRó ÉS ROMANELLI TÁV IR ÁTVÁLTÁS A. A J

u

nlusl Bajtársak vasárnapi emlékünnepélyéről, amelyet az^Akadémián tartottak az ellenforradalmi küzdelmek megemlékezésére, táviratban üdvözölték Romanelli ezredest. Romanelli ezredes Perényi Zsigmond bárónak, a Junlusl Bajtársak elnökének meleghangú táviratot küldött, amelyben őszinte köszönetének adott kifejezést és hálás szívvel viszonozta az üdvözlést. /MOT/x. —MEGHALT SURÁNYI MIKLÓS. Hétfőről keddre virradó éjszaka, fólkettő órakor a Siesta Szanatórium külön szobájában meghalt S u r á n y i Miklós, a nagy magyar regényíró, az ismert publicista, a Budapesti Hírlap volt fószerkesztője • Halálát asztma, elmez csatlakozó szívbaj es tüdőtágulás okozta. Az elhunyt Surányi Miklósnak az idén szeptember hónapban lett volna harminc éves irói jubileuma, mert 1906-ban jelent meg az első novellája. A nagy magyar Író"."'" jubileuma alkalmából a különböző irói tes_ tületek nagy ünnepségek rendezését tervezték és ebben, az ügyben az előkészítő tárgyalások már javában folytak. Az Író összegyűjtött müvei sajtó alatt vannak és azok szeptemberben meg is fognak jelenni. Az Írói testületek jubileumi bizottsága emlékbizottsággá alakul át, amely a nagy Író emlékének méltó megörökítése ügyében minden szükséges lépést megtesz. %r Surányi Miklós Pe lsőmindszenten 1882 .február 16-an született. Édesapja gazdatiszt volt, később Pécs város szolgálatába lépett. Középiskolai tanulmányait Surányi Miklós a pécsi Ciszterciták gimnáziumában végezte. Diák korában neveltetését anyai nagybátyja, Gundy Miklós esperes, sásdl plébános irányította. Az érettségi után, 1900-ban Budapestre jött. Holló Lajos lapjának, a Magyarországnak lett munkatársa és a Pázmány Páter Tudományegyetem jogi karának hallgatója. 1908-ban Mármaros vármegye levdtárnokának nevezték ki. Tiz esztendőt töltött Máraraaros szigeten. Első regénye "A trianoni páva" J.916-ban jelent meg és egyszeriben ismertté nevét országszerte. 1918-ban Surányi Budapestre költözött, azóta az irodalomnak él. 1922-ben a Kisfaludy Társaság tagjai sorába választotta, A Kormányzó a Corvin-koszoruval tüntette ki. Mintegy negyven kötete jelent meg, A legnevezetesebbek: A trianoni páva /1916/, A Szent hegy /1917/, Kantate /1918/, Domoszlay László /1920/, A nápolyi asszony /1924/, Csodavárók /1929/, Egyedül vagyunk/1935/, A halhatatlan ember /1925/, és az Aranybéstyá /1934/ c imü színmüveit bemutatta a Nemzeti Színház, Az Aranybástyát a Tudományos akadémia a Vöjnits-d ij jal jutalmazta. Surányi Miklós főmunk-társa volt az Uj Időknek. - Az elhunyt kiváló iró temetésének időpontjáról kosouü aüunk értesítést, /MOT/Sz.M. I