Magyar Országos Tudósító, 1936. június/2

1936-06-30 [142]

MEZŐGAZDASÁG /A Mezőgazdasági Karaara közgyűlése. F o 1 y t a t á s.4./ - Ujabban azonban olyan irányzat; látszik előtérbe kerülni, ami alkalmas volna korlátozni a gazdát ars ad a lomnak saját szövetkezeti intézményeire gyakorolt befolyását. Bármilyen szükséges és indokolt le­hetett, hogy a külön kereskedelem és közlekedésagyi minisztérium léte­sítésével a kereskedelem és a vele kapcsolatos intézmények elkülönített kormányzati irányításra bízassanak, az agrárszövetkezeteket nem tehet­jük ebbe a fogalomkörbe foglalhatóknakc E szövetkezetek az agráréletből az agrárcélokra keletkeztek, mint nyereségre alakult magánvállalatok versenytársai. Az a véleményünk, hogy az agrárjellegüket nem szabad el­veszíteniük és hogy ezt megtarthassák, hivatásukat betölthessék, a föld­művelésügyi • "<-'SiiK.r kormányzat védelmét és irányítását nem lehet nélkülöznlök. - Amikor az Országos Mezőgazdasági Kamara bizalmából e helyet elfoglaltam es kifejezést adtam annak a fel­fogásnak, ami irányítani fogja magatartásomat, emlékezetem szerint két dolgot hangsúlyoztam különösen. Az egyik az volt, hogy a gazdaságilag tagozódott társadalom érdekharcában a gazdák az alperesek- akiket véde­kezésre szorít helyzetük. Azt Ígértem, hogy e védekezésben tőlem telhe­tőleg kiveszem részemet. Másrészt pedig, mivel a minél előnyösébe érté­kesítésben, & termelői árak Védelmében láttam a helyzet javításának leg­hatásosabb eszközét, azt Ígértem, hogy elsősorban erre irányítóin mun­kásságomat • A magam részéről kitartottam ennél az Ígéretnél a Nem én va­gyok hivatva megítélni, hogy milyen eredménnyel. De azt kötelességem ki jelenteni, hogy ebben az irányban nem riaszt vissza semmiféle támadás, ami burkolva, vagy leplezetlenül diszkreditálni és nehezíteni akarja törekvésemet ás megyek tovább azon az uton, amelyen elindultam,, Meg aka­rom védeni az alperest és pedig azon az oldalon, ahol a védelemre legna­gyobb szüksége van, ahol munkájának gyümölcsét, verejtéke eredmény ének értékét kell számára biztosítani. - Bizonyára mulasztást követnék el, hogy akkor, amidőn a me­zőgazdaság állandó érvényű problémáit fejte • , ki' ne tárnák arra, ami­nek éppen o pillanatban van a- legnagyobb aktualitása. \z a kérdés es, miként lesz a mostani, Isten jóvoltából elég kedvező aratásból várható buza értéke biztosítva. Mivel'találkoztunk a várható terméseredmény túl­zásával és mivel hajlandóságot láttunk arra, hogy egy nagy termést fel­tételezve árban aláértékeltessék a várható búzatermés, szükségesnek tar­tottuk az Országos Mezőgazdasági Kamara utolsó igazgat óv áx az ztmány i ülé­sén hangsúlyozni azt az álláspontot, azt a legszerényebb gazdakövete™ lést, hogy a búzának a különböző konstrukciók révén biztosított ára a mult évinél semmivel sem lehet alacsonyabb. Nem mintha az az ár a méltá­nyos gazdasági követelményeknek megfelelne, de számolunk az adott helyzet­tel ós számításba veszünk minden érdeket. Amikor ezt a magam részév"!' bejelentem, csak azt tehetem hozzá e pillánatban, hogy az idevonatkozó tárgyalásokban ezt az álláspontot képviseltem és minden reményünk meg Te­het rá, hogy nem is sikertelenül. - Egyebekben jólesik megállapítanom azt, hogy a Magyarok Is­tené ezt az országot annyi sok rossz esztendő után kedvezőnek látszó gazdasági esztendővel ajándékozta meg, ami egymagában is sokban javít­hatja a gazdák hely"étét, de bővebb munkaalkaimatak és kedvezőbb kerese­ti lehetőségeket biztosit a munkásságnak is, amelynek éppen az elmúlt évben annyit kellett nyomorognia. Na hozzáveszem,hogy olyan ioben jött ez a gazdasági év, amikor a gazdasági viszonyok különben is javulásra hajlanak, azt hiszem, hogy oly sok nehéz idő után a jobb jövőbe remény­nyel és bizalommal tekinthetünk. //% /folyt, köv./ ORSZÁGOS LEVÉUÁK |

Next

/
Oldalképek
Tartalom