Magyar Országos Tudósító, 1936. június/2

1936-06-30 [142]

Tuojuk, hogy iparunk nyersnyji,'. szükségletének biztosítása súlyos feladat. Elég nem szerencsés, hogy iparfejlesztésünk nem volt tekintettel arra, milyen nyersanyagokat szolgáltat a hazai termelés. De azt hisszük, hogy meglévő iparunk nyers, anyag ellátásán több vonatkozásban könnyíteni lehet olyan módon is, amiből a mezőgazdaság ls hasznot meríthet. Ebben a vonatkozásban elsősorban textiliparunkra gondolunk, amelyben a hazai nyersanyagok feldolgozásának nagyobb tere lehet. Tudnunk kell, hogy az emberi szükségletek terén a táplálkozás után mind j ár t a ruházat képviseli a legnagyobb értéket. És ennek a hatalmas szükségletnek a nyersanyag kitermelésében a hazai mezőgazdaság alig részesedik. Nem mintha nem volna erre lehetőség. A gyapjú kérdés eddig történt rendezése nyomán juhtenyésztésünk utolsó két évi fejlődése máris bizonyltja, milyen kedvező hatásokra képes az a törekvés, amiben az ipar és mezőgazdaság érdeke összhangba hozható.Az olajos magvak körül történtekre ls ezt kell mondanunk. Meg van ennek a lehetősége egyebekben is, főleg textilanyagokban. Gazdasági függetlenségünk is azt követeli, hogy hazai iparunk ne legyen annyira kiszolgáltatva az idegen nyersanyagok behozatalának, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy rendelkezésére áll a hazai mezőgazdaság, amelyben már eddig is beigazolódott, hogy az ipar szükségleteihez alkalmazkodni tud. Szinte közgri ad as ági képtelenség, hogy a mezőgazdaság áldozatokkal termelje a külföldi fizetőeszközét, oly un nyersanyagok behozat a Iára, amelyeknek számottevő része hazai 2:0láön is megtermelhető és amely ipari nyersanyagok hazai előállítása a mezőgazdasági termelés köret lényegesen klbővitené• - Ezzel kapcsolatban kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, ami egész népességünk, főként földmivelő népességünk szempontjából talán legfontosabb. Mind komolyabban lép előtérbe az a kérdés, hogy szaporodó népességünk megélhetését miként találja meg. Hivatkozás történik ebben a vonatkozásban az iparosodás jelentőségére azzal a számítással, hogy a mezőgazdaságban keresetet nem találó munkásság az iparban nyerjen kiterjedtebb elhelyezkedést. Nem becsülhetjük le e törekvés értókét, dc nem láthatunk benne megnyugvást. Ha iparunkat nézzük, meg kell állapítanunk,hogy rendkívül sokat fejlődött az utolsó tiz-tizenöt év alatt, de teljesítményének növekedésével nem növekedett arányosan ez alkalmazott Ipari munkások száma. Az iparban mind nagyobb jelentőséghez jut az emberi munkaerő rovására a gépek szerepe. Nem ugy, mint a mezőgazdaságban. Ennélfogva a népességi kérdés megoldását mégis a mezőgazdasági termelésben kell keresnünk. Nemcsak a nemzeti ej lesztés, de m« már a nemzetfenntartás erdeke is a mezőgazdaság védelmet és fejlesztését, vagyis azt f követeli, hogy mezőgazdaságiink belterjességének emelésével teremtsünk munkaalkalmat és keresetet. /folyt, köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 00 0