Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1
1936-06-02 [141]
A HAtolSVÁD B ifNTETTÉVEL VADOLT BÁRÓ TAXIS EMIL 3 'N GYE. A büntető törvényszék Schirilla-tanácsa ma tartott tárgyalást báró Taxis Emil magántisztviselő bűnügyében, akit a királyi íigyészség Mayer M, Vilmos újságíró feljelentésére hamisvád bűntettével vádolt meg. Á vád szerint báró Taxis Mayert 'tudva hamisan vádolta meg azzal, hogy családi értéktárgyait kicsalta tőle azt igérve, hogy Amerikában egy szállodában alkalmaz* tatni fogja. Az óvadékképpen átvett téktárgyakat azonban Mayer a bár 0 szerint elsikkasztotta és őt 01 szőrszálban otthagyta Q Báró Taxis Emil tagadéa bűnösségét és azzal védekezett, hogy ő annakidején a Mayer ellen beadott feljelentésében való igazat állított. Szerinte Mayer őt mindenéből kiforgatta. Az óvadékképpen átvett értékes b rilliáns és aranytárgyak ellenében vizumot és munkavállalási engedélyt Ígért, ezt azonban nem szerezte meg éo végül is Budapesti ismerősei segítségével tudott csak visszautazni Magyarországba. A vádlott kihallgatása közben az altiszt az elnöknek halk hangon jelentett valamit, mire Schirilla elnök megkérdezte a bárót, igaz-e az, hogy töltött revolver van nála. Báró Taxis kijelentette, hogy ez nem felel meg a valóságnak, majd az elnök ismételt figyelmeztetésére Peldmann Ernő védő ajánlkozott arra, hogy azon- ' n al megmotozza a vádlottat. Ez meg is történt, kiderült, hogy báró Taxis Emilnél semmiféle fegyver nincsen. A vádlott kihallgatása után Mayer Mátyás Vilmos tett vallomást. Elmondotta, hogy 1932 őszén az egyik belvárosi kávéházban ült, amikor felkereste őt egy hölgy azzal, hogy vőlegénye báró Taxis Emil a közeli vendéglőben tökéletesen részegen ül és állandóan öngyilkossággal fenyegetőzik. Segítségét kérte, - En - mondotta vallomásaiban Mayer - amikor nory ; 'iám, hogy báró Taxis altábornagy fiáról van szó, a családra való teáintettel hajlandó voltam a vendéglőbe menni, h< gy segítségére legyek a bárónak. Kifiz ettem meglehetős nagy számláját; közben a báró előttem is folyton az élet céltalanságáról panaszkodott és ö ngyilkossággal fenyegetőzött mondván, hogy rendkívül nehéz helyzetben van. Mutatott is mintegy harminc darab zádögcédulát, melyek különböző értékekről szóltak. Én házaszállittattam a bárót s meghagytam neki, hogy másnap keressen fel a lakásomon,, El is jött és ismételten segítségemet kérte. Én átverem tőla a zálog cédulákat, ámenek közül néhány már le is járt, meghosszabbíttattam azokat, néhányt kiváltottam, sőt még ruhát is vásároltam részére. Másfél éven keresztül körülbelül nyolc izben ismétlődött ez meg, a vádlott azonban mindig becsapta a zálogházba az ékszereket és eladta a ruháit. Az értéktárgyakból mindössze három darabot tartottam meg csak, de ezeket is megvásároltam tőle. Egy szelencét nászajándékul adtam egyik ismerősömnek, két másik ezüst dobozt pedig, amikor később Amerikába mentem, ott ajándékoztam el,, - A vádlott most is azt mondja, hogy ezeket az ékszereket ön óvadékképpen vette át, igérve, hogy őt kiviszi Amerikába és oct *gy szál1 ódában alkalmaztatja - mondotta az elnök, - Ez nem felel meg a valóságnak - válaszolta Mayer, Saó volt egyszer valóban arról, hogy Amerikában sberetne gazdag házasságot kötni, közben azonban itt nSsült meg, tehát ezt a tervet elejtette. - Hát hogy kerültek San-Remoba? - A vádlottat Sipeki Balázs Zoltány ny. bankigazgatóküldöttö Olaszországba valamilyen bankügyben és ő is adott neki oda-vissza útiköltséget, illetve jegyet. Nem igaz tehát az, hogy én csaltam ki Olaszországba, hiszen ő előttem nyolc-tiz nappal már elutazott. Én Génuába mentem és ctt akartam hajóra szállni, hogy Amerikába m e nj eV.; amikor értositést kaptam a vádlottól, hogy jöjjek, legyek segítségére, San-Remoban megint azt panaszolta, hogy nincsen pénze. Azt mondta, hogy Cap Martinben él elvált felesége, akitol pénzt kért, de mindaddig válasz nem érkezett. Ö azonban nem utazhatik oda, mert az francia terület ó s mivel az idegenlégióból megszökött, letartóztathatnák, Együttlétünk alatt ismét én '-fizettem ki minden költségét, sőt amikor elutaztam Génuából megállapodtam a szállodáss al, hogy nyugodtan hitelezhet báró Taxisnak, mert Amerikából én fogom megtéríteni a felmerült költségeket. Nyolcvanöt dollárt küldtem is neki^ Amerikából és ezt tudom a postai vevénnyel igazolni. Ennek ellenére ő távozásom után rögtön értesítette pesti ismerőseit, azt állitva, hogy én őt faképnél hagytam és végül is egy ügyvéd utazott le, aki kifizette ottani adósságait jóllehet az én nyolcvanöt dolláromat akkor már rég megkapta. Ö^ N ^^° /Folyt. köv./Ma a 1
