Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-08 [141]

EGYHÁZI HÍREK RAFPAY SÁNDOR PÜSPÖK HETVEN ÉVES. A magyar egyházi élet bel- és külföldön egyik legismertebb és legtiszteltebb vezéralakja^ az országosnevü hitszónok és bibliafordító, minden nemzeti ügy fáradhatatlan harcosa, R a f f a y Sándor dr* bányakerületi evangélikus püspök, budapesti, deáktéri lelkész pénteken, június 12.-án tölti be életének hetvenedik esztendejét. A Raffay Sándorról való megemlékezés ünnep az egyházon belül és kívül egyaránt, mert az utóebi harminc esztendőben alig volt hagyományőrző, vagy újjáépítő mozgalom, amelyben ez a klvételeshatásu tanítómester, az erkölcsi magyarság meggyőződéses apostolé irányltószerepet ne vállalt volna. Ha egyszer megírják a trianoni évtizedekből való kibontakozás történetét, a revíziós harc kezdeteinél mindenütt rá fognak bukkanni Raffay Sándor nevére, aki az egyházi dlplomáciának meg a politikainál is kényesebb és elfödöttébb területein már 1919-től kezdve minden lehetőt elkövetett a magyar Igazság érvényesüléséért. De ezenkívül egyéniségének belső és külső értékei, megjelenésének hódító férfiméltósága, gondolatainak keveretlenül tiszta logikája és magyar beszédjének - ennek a szélesen hömpölygő és páratlanul egyenletes hullámzásu magyar stílusnak - szívmelege vonzévá és Imponálóvá tették minden megnyilatkozását s meggyőzővé az igazságokat, amelyeket képviselt. Hallgatói, tanítványai és tisztelői csakugyan magukra találtak Krisztusnak ebben a tüzes agitátorában, - mint lelkész, tanár, püspök ós mint lzzólelkü hazafi legbecsesebb értékeink közé tartozik, valóban megw érdemli a minden oldalról megnyilatkozó rokonszenvet és tiszteletet életének ezen a fordulóján is. Raffay Sándor 1866,. június 12.-én született Cegléden, odaszármazott ősi székely családból. 1891-ben Cegléden segédlelkész, 1892ben Besztercebányán gimnáziumi tanár, 1893-tól a pestmegyei Tápiószentmértonban lelkész. 1896-ban a fiatal papot meghívják a pozsonyi teológiai akadémia újszövetségi tanszékére professzornak, s Itteni, nagyjelentőségű tlzenkétéves munkálkodása alatt kezdett bele életének egyik főmüvébe, a Szentírás újtestamentum! részének uj magyar fordításába, amelyen három évtizednél hosszabb Ideig dolgozott, mint az eredeti görög szöveg mesteri átültetője. Raffay egyike azoknak, akik a magyar protestáns hittudományi irodalom tekintélyét megalapozták. Számos szakkönyvet és vallástani iskolakönyvet irt, s a kiadások egész sorozatából ismert konfirmációi kátét, A pozsonyi teológiai akadémia professzori székéből, 1908ban, Horváth Sándor nyugalombavonulását követően, teljes egyhangúsággal hívták meg a budapesti, deáktéri templom paróchus-lelkészévé, ezt a tisztséget tehát huszonnyolcadik éve tölti be, s mint lelkész, mindenütt életet, fejlődést diktál, hovatovább reprezentatív embere lesz egyházának. 1918 nyarán, kevéssel az összeomlás előtt választották meg a bányai egyházkerület püspökévé, - ez a kerület akkor még a felvidéki bányavárosoknál kezdődött Ós a Duna-Tisza közén át lenyúlt a horvátországi megyékig. Nyomban az összeomlás után személyesen kezdett tárgyalásokat Felsőmagyarországon, hogy az elszakadást megakadályozza és nem rajta mult ennek a fáradozásának sikertelensége. A kommün alatt is kitűnt bátor, gerinces magatartásával és sokak emlékezetébe vésődött az a prédikációja, amelyet 1919 tmsvétvasárnapján, szuronyos vöröskatonák jelenlétében, a deáktéri templom szószékén kiáltott világgá a lélek és a hit halhatatlanságéról. Ugyanennek az évnek ősrén Raffay Sándor az első, aki egyházának és magyarságának védelmében a külföld megértésére appellált, országrólországra járt, hogy a legelőkelőbo körökoen híveket toborozzon az ismeretlen, vagy félreismert magyar ügynek és hogy az ezeréves ország tragikumát a külföld meglátta és hatalmas küléllamok lelkiismerete felébredt, abban Raffay püspöknek nagy része van. * 1923-ban, az elsenachl első lutheránus vllággyülós egyik ' elnökévé választja. Idehaza még 1919-ben életrehlvta az Országos Lutherj Szövetséget, ujjáalakitota a Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesületet, / amelynek ma ls elnöke. Megindította az ifjúság szervezkedését, a nőnevelésnek uj irányt szabott a Veres Pálné leány líceum megteremtésével és a leánygimnázium kiépítésével; nyolc osztályúvá fejlesztette az aszódi Petőfi-gimnáziumot, létrehozta a szarvasi Luther-árvaházát* /Folyt.köv,/