Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-06 [141]

- Ml nem folytatunk "propagandát" - folytatta érdekes és értékes fejtegetéseit Herczeg Ferenc ml felvilágosítjuk a külföldet, s Igazságot hirdetünk! Tesszük pedig e7t négy világnyelven; folyóiratunk húszezer példányban jelenik meg és az egyes példányszámokat a legtekinté­lyesebb külföldi intézmények és egyéniségek kapják meg. Könyveket adunk ki, külföldi nagy kiadóvállalatoknál, s elértük azt, hogy ma már a leg­tekintélyesebb külföldi publicisták szolgálják ügyünket. Idehívjuk, Buda., pestre és Magyarországba a legbefolyásosabb külföldi előkelőségeket, hogy a saját szemükkel győződjenek meg a való helyzetrőle Akik bejárják a kis­antant államalt, majd ellátogatnak hozzánk, csaknem kivétel nélkül a mi barátainkká válnak. Nekünk nincs takargatnlvalónk, nincsenek titkaink, a megdönthetetlen Igazságot hirdetjük! Parisban, Londonban, Berlinben, Milanóban és Genfben titkárságokat tartunk fenn és legközelebb megalakul a Magyar Revíziós Liga varsói és newyorki titkársága iso Hordóssy Iván londoni titkárunk az utóbbi hónapokban ötven-hatvan előadást tartott a magyar igazságról, a legelőkelőbb és legbefolyásosabb angol férfiak előtte Titkáraink szemmeltartják a kisantant ellenpropagandáját, tájékoztatják a külföldi vezetőpolitikusokat, felvilágosító újságcikkeket helyeznek el a legtekintélyesebb és legnagyobb példányszámú világlapokban és - talán ezt kellett volna említenem legelőször - magyarbarát szerveket alakítanak meg az európai megtopelicokban. Angol szövetségünk kétszáznegyven tagot számlál s közismert az olaszországi "Amici del Ungherla" áldásos működé­se. A londoni magyarbarátok szövetségének tagjai közül hárman lettek a legutóbb - miniszterekké! - Hirdetjük: hogy Magyarország sohasem akarta a világhábo­rút! Tisza István volt az egykori monarchia államférfiai közül az, aki a legszlvósabban ellenezte a háborút. És mégis Magyarországnak kellett meg­bűnhődnie a legkegyetlenebbül. Amíg Németország minden husz lakosa közül egy jutott Idegen uralom alá, addig minden husz magyarországi lakos közül heten kerültek a különböző Idegen lmpériumok fenhatósága alá. Már BeclUs* minden idők egyik legnagyobb francia földrajztudósa megállapította, hogy az egész világon Magyarország határai a legideálisabbak. A Wl^son-fóle pontok megtagadásával ezeket a határokat tépték szét - a kisantant ked­véért! A trianoni határok teljesen védtelenné teszik Magyarországot, sőt kulturális szempontból ls Igyekeznek bennünket lefokozni. Az uj határok fentartását a dunamelléki népeknek csupán a kisebbsége - hatmillió cseh, hatmillió szerb és tizenkétmillió oláh - akarja. Ezek a határok a kisan­tant gazdaságilag és kulturálisan gyönge népeit erőszakkal militaristákká tették. A kisantant népei kénytelenek olyan probléma megoldásával foglal­kozni, amit a világtörténelem folyamán még eddig soha, senkinek sem sike­rült megoldania, vagyis azt, hogy különböző fajtájú, különféle nyelvű és vallású, a kultúra különböző fokain álló népeket egy-egy államegységbe foglaljanak. - Az utódállamok a kedvező atmoszférának köszönhetik megna­gyobbodásukat, sőt létüket. Ez a kedvező atmoszféra most Magyarország szá­mára kezd kialakulni. Elvitathatatlan tény ugyanis, hogy Olaszország, Né­metország es Lengyelország szinte százszázalékig, Anglia legalább négyötöd részében a revízió mellett áll, aőt még magában Franciaországban is sok barátja van ennek a gönc!ol'tnak. Magyarország a maga erejéből nem tudná a revíziót kikényszeríteni; ennek legfőbb akadálya: a "vis inertiae", a Jelenlegi helyzet "tehetetlenségi ereje". A revízió kilátásai azonban fo­kozatosan, úgyszólván napról-napra javulnak,,. Az ellenpropaganda azt ls szokta hangoztatni, hogy az elszakitott magyarok főleg amiatt szenvednek, mert ml a revíziót emlegetjük. Ez nem áll! 1925-ben ezt a szót, hogy "re­vízió" még senki sem mondotta kl, s akkor már régen é3 alaposan kiforgat­ták javaiból az elszakitott magyarságot! A kisantant versenyt fut a sors­sal, 3k az egykori osztrák-magyar monarchia » paródián ' •***) /Folytatása követ ke zik 0 / r""7 . . .,^T(D

Next

/
Oldalképek
Tartalom