Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2
1936-05-19 [140]
Kedden délután a Magyar Külügyi Társaság parlamenti előadótermében Németh Imre országgyűlési képviselő tartott előadást "Birodalmi gondolat ós nemzeti öncélúság" címmel. Az előkelő és nagyszámú hallgatóság előtt Németh Imre előadása során a következőket mondotta: A magyarság tiz évszázedos európai történelmének legnagyobb válságát nem csupán az ország testének fizikai megcsonkítása, jobbanmondva szétdarabolása determinálja, A válság méreteinek és jelentőségének az ezeréves országtest szétszabdalása csupán egyik mutatója, mint ahogy az általános meteorológiai helyzetnek a hőmérő állása csupán egyik komponenset jelzi, de teljes és helyes felismeréséhez szükség van^ egyéb műszerek adataira is, A szellemi, erkölcsi ós materiális összetevőkből adódó, egyetemes nemzeti élet katasztrofális válságának csupán fizikai méreteit jelzi a nemzeti élet földrajzi fundamentumának öt darabra való szétesése. Egy nemzet életében a territoriális katasztrófa semmiesetre . sem olyan sulyoB, mint a szellemi és erkölcsi és ha egy nemzet szellemisége és erkölcsisége megfelelően vértezett, kiheveri a legsúlyosabb fizikai katasztrófákat is, lemondhatjuk-^' mi, kérdezte az előadó, hogy minket a trianoni katasztrófa kollektív szellemi és erkölcsi erőink java teljességében ér£?Sajnos nem. Elmondhatjuk-e, kérdezte az előadó a továbbiak folyamán, hogy a katasztrófa fizikai beteljededósónek pillanatától kezdődően jelentékenyen ós az egész nemzeti lelket áthatóan történt-e változás,^ Kétségtelenül feltámadt az általános vágy az erkölcsi megújhodás iránt, a katasztrőfából való feltámadáshoz szükséges általános szellemi felkészülés azonban még mindig csak egyes jobbaknak ás magánosoknak erőfeszítésében mutatkozik. Hangsúlyozta az előadó, hogy amikor az általános szellemi felkészülés hiányát említi, nem a műveltség általános színvonalára gondol, mert a magyar társadalom egyedeinek műveltségi átlaga nem rosszabb, mint például a hollandoké;-hogy nem volt a háború elő t flurópában olyan náció, ahol például annyi ember tudott volna citálni Horatiusból, mint Magyarorszagon;-ho&y sokkal több magya- tudta merre ven a Qartier Latin, mint ahány francia tudta, hogy hol van Magyarország;-hogy viszonylagosan jobban ápoltuk ós ismertük Shakespeare-t, mint az angolok, stb, — tehát nem ittvolt a hiba, hanem abban, hogy műveltségünk elemei közül végzetesen hiányzott és hiányzik még ma is saját nemzeti énünk, helyzetünk, tájékozódásunk világos tudatának legelemibb ismeretanyaga is. További példák során igazolta, hogy amig a Magyarországról még csak nem is sejtő nagy francia tömegek legmüveletlenebb kis parasztja is pontosan tudta, hogy mit jelent Elsaész, vagy Marokkó, addig az a magyar társadalom, melynek átlagos tagja tudta, hogy mi a neve Transval fővárosénak, nem ismerte a nemzetiségi kérdést. Legégőbb sorsproblémáink felől tájékozatlanok és felkészületlenek voltunk s ez jelentékeny tényezője volt katasztrófáinknak. Alig volt náció Európában, amelynek uralkodó nemzetisége a maga köz szellemében oly kevés tiszta ós világosan tudatos elemet hordozott volna a maga nemzetiségének lényegéről, eredetéről©, vérségi összetevőiről, valódi történelmi hivatásáról, a birodalmi keret más nemzetiségű tagjainak vágyairól, aspirációiról, ezek természetéről, ezekhez való viszonyáról és egyéb súlyos sorskérdésekről, mint az összeomlás pillanatában Hungária földjének magyar nemzetisége* Nem voltunk tisztában sorsprobléméink altpfogalmaivsl, nem ismertük a magunk történelmi ós helyzeti energiáit sem, hogy ismertük volna azokat az erőket, amik » magyar nemzetiségünk és az általa reprezentált magyar birodalmi gondolat ellen feltámadtak. Kétségtelen - folytatta Németh Imre slőrdása során, - hogy előkelő szellemi igényeket ápoló társadalmi egyesülések, kiváló tudósaink, publicistáink, irodalmunk próbálják tisztázni és a köztudatba izgatni a magyar sors.Jkerdóseinek alapvető fogalmait, de még mindig távol állunk attól, hogy olyan alapvető fogalmak, mint a nemzeti öncélúság vagy | a birodalmi gondolat kérdése, a nemzet széles rétegeinek tudatában világosan álljanak. ...; ^ , KVKIJLÁR