Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-30 [140]

1. 1; örvény sz óki kiadás. Budapest, 1936. május 3o* A TÁBLA JOGERŐSEN- FELMENTETTE FELSZEGHY ERNŐ DR. ÜGYVÉDET A KÖZOKIRAT­HAMISÍTÁS VÁDJA ALÓL. A pestvidéki királyi ügyészség vádat emelt Felszeghy Ernő dr. 57 éves gö­döllői ügyvéd ellen, mert - a vádirat szerint - 1933 augusztusában a gödöl­1 Ői járásbírósághoz Markai Antal végrehajtási ügyében az egyik hitelező jogi képviselője nevében előterjesztést adott be és arra állítólag ráhami­sitotta a jogi képviselő - egy balassagyarmati ügyvéd - névaláírását, ho­lott az előterjesztés beadásara, illetve az ellenjegyzés rávezetésére meg ­bízást senkitől sem kapott. A vádlott ügyvéd i^yen módon, & vád értelmé­ben, megakadályozta az árverés foganatosítását, illetve előidézte azt, hogy az egyizben márm egtártott árverést hatályában érvénytelenítsék. Felszeghy Ernő dr. ügyvéd a pestvidéki törvényszék előtt megtar­tott főtárgyaláson a legnagyobb határozottsággal tagadta bűnösségét, külö­nösen tagadta azt, mintha az inkriminált beadványt o nyújtotta volna be a járásbírósághoz, vagy arra ő vezette volna rá a balassagyarmati ügyvéd név­aláírásos ellenjegyzését. A pestvidéki törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása^után arra a megállapításra jutott, hogy a körülmények sajátságos összejátszá­sba folytán valóban merülhettek fel olyan momentumok, amelyek a vádlott ügr­veddel szemben súlyos gyárura adtak tápot, de minthogy semmiféle konkrét bizonyíték az ügyvéd bűnösségére nézve nem merült fel, őt a közokirathami­sitús bűntettének vádja alól bizonyítékok hiányóban fel kellett menteni. A budapesti tábla Zaehár-tanácsa a felmentő ítéletet most jog­wrősen helybenhagyta. /MOT/Ky. -—A TÁBLA HÁROMÉVI FEGYHÁZRA ITÉLTE. .& GYERMEKGYILKOS ANYÁT. Bódog Erzsébet 22 éves jakabszállási leány a mult év augusztusának utolsó napján a kecskeméti közkórhózban egy - házasságon kivül született - egész séges leánygyermeknek adott életet. A leányanyát gyermekével együtt egész­ségesen elbocsájtották a kórházból s Bódog Erzsébet a vonaton a szükséges­nél feltétlenül erősebb módon, túlzott takargatóssal bugyolálta be újszü­lött gyermekét, ugy, hogy a csecsemő fuldoklani kezdett. A fiatal asszony azonban ezzel mitsem törődött, sőt még szorosabbra igazgatta a vastag, me­1 eg kendőket, s a kisgyermek a vicinális vonaton valóban meg is fulladt. Bódog Erzsébet minflezt gondosan eltitkolta útitársai előtt, majd hazaérkez­ve, leszállt a vonatról s a halott csecsemővel a karján gyalog vágott ne­ki a tanyájukig vezető útnak. A fiatalasszony a kis holttestet hazifelé ne n­tében, a matkói erdő közelében titkon elásta, majd otthon az édesanyjának, aki a családban egyedül tudott a gyermek lótezéSerö^,négyszemközt azt-mon­dotta, hogy gyermeke a kórházban meghalt s kecskeméten el is temették. A dolog azonban hamarosan kitudódott és Bódog Erzsébetnek q kecs­keméti törvényszék előtt kellett számotadnia a gyermekgyilkosságról, A vád­lott asszony mindvégig tagadta, mintha csecsemőjét szándékosan, vagy pláne előre megfontolt szándékkal pusztította volna el. Az eset körülményeiből, a tanuk vallomásából és a szakértők véleményéből azonban a törvényszék ar­ra a megállapításra jutott, hogy a vádlott szándékosan követte el tettét, de az előre megfontoltságra nézve nem merültek fel komoly bizonyítékok. Ezért az elsőfokú biróság Bódog Erzsébetet bűnösnek mondta ki szándékos em­berölés bűntettében ós az enyhito szakasz alkalmazásával egy és félévi bör­tönre itélte. A tábla Káli y-tanácsa most a vádlott asszony büntetését három­évi fegyházra súlyosbította, ami ellen Bódog Erzsébet ós védője semmifiégi pana sszai óitok. /M0T/8y. r\DC r 7 ÁíTVC I FVF1 VtU

Next

/
Oldalképek
Tartalom