Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2
1936-05-29 [140]
De hozzátette védekezéséhez. azt is, bog;/ amit a cikkben állított az igaz és annak valóságát be is bizonyította. Ami az első védekezését illeti, errevonatkozólag a törvényszék megállapítja, hogy egyetlen olyan állam sincs, ahol al egfelsőbb kegyelmi elhatározás más formában nyilatkoznék, mint minálunk. Az amnesztia nem névre szól és semmiféle extra elbánást nem biztosit senki részére és magádtól éabtetödo, hogy különböző kategóriákba sorozható elítéltekről, vagy vádlottakról szól. Nem helytálló tehát a vádlottnak az a kijelentése, hogy őt bántotta az, hogy 1 ülönböző bűnözőkkel vették egy kalap alá. Ez a felfogása semmi esetre sem loyális és nemcsak tiszteletlen a legfelsőbb kegyelmi ténnyel szemben, hanem nyilr ván hamis beállítású politikai célja is van, amelyet azonban a térvényszék nem kutat. Ez utóbbi megállapítás helyességét mutatja az is, hogy a vádlott a Visky-féle rágalmazási ügyben elfogadta az amnesztiát, ebben az ügyben pedig nem. A vádlott védekezésének második részével foglalkozva az indokolás megállapítja, hogy az sem fogadható el. Mindhárom sajtóközleménynek az az értelme a törvényszék beható megfontolása szerint is, amely értelmet a köz-vád képviselője tulajdonított annak. Amikor ugyanis a három sajtóközleményben a vádlott ugy nyilatkozott, hogy fenntartja a 8 °rai Újságban megjelent cikkében f .cglaltakat, ebből a törvényszék is azt látja, hogy a 8 Orai Újság cikkében, inkriminált három tényállítást ezzel a nyi1 atkozatával megismételte. Külön-külön foglalkozott ezután Gadó elnök az ismert három tényállítással és kifejtette, hogy még ha meg is _ állana az a védekezése vádlottnak, hogy ő az igazságügyminiszter figyelmét akarta különböző visszaélésekre felhívni, az inkriminált részlet nem hebehurgyán, hanem meggondoltan és ravaszul megszerkesztett mondataiból azt lehet kiolvasni, hogy a vádlott igen is a visszaélésekben való részességg el vádolta meg az igazságügyminisztert. Hasonlóképpen megállapítható a rág •-•Ima zds •.• Vik 7-féle vádpontban foglaltakból, továbbá abból a cikkrészletből is, amely az "utasítás" szóba kapaszkodva ugyancsak tudatosan ugy állítja be az igazságügyminisztert, mint aki a saját választási ügyében befolyásolni akarja az illetékes tényezőket. A továbbiakban azt a kérdést fejtegette Gadó elnök, hogy sajtó utján elkövetett deliktumrél van-e szó, A törvényszék megállapítása szerint,mind a három tényállítás az igazsn '".;yminiszter hivatása gyakorid sára vonatkozik, .Amikor ugyanis szemére veti, hogy ő, m int i/grizsaügymlriszter, tehá.t, mint a törvény legfőbb őre, törvénysértést követ él, akkor kétségtelen, hogy•aminiszteri hatalmával való visszaéléssel vádolja meg Lázár Andor dr.-t. Ugyancsak a hivatalos hat"lommal val° visszaéléssel v an gyanúsítva az igazságügyminiszter a Visky-féle vádpontban is és hasonló képpen a harmadik esetben, amikor a vádlott azt állította, hogy az igazságügyminiszter utasitá.st adott a választás befolyásolására és ezt saját érde'-ében tette, A három lapban leadoLt nyilatkozat csak utal a 8 Orai Újságban megjelent cikkre, azt nem ismétli meg, tény azonban, hogy a . cikk tartalmát lényegileg idézi, Minden egészséges jogérzékü ember részéről kétségtelen az, hogy. ha valakiről diffamálö cikket írnak és egy másik személy csupán annyit mond, hogy ő is fenntartj - a cikkben foglaltakat, ez megismétlése a cikk tartalmának és ha az a cikk rágalmazó, az aki kijelentette, hogy fenntartja a cikkben foglaltakat, megismételte a rágalmakat is. Ha már most ezeket a kijelentéseket egy sajtó-termékbe illeszti be, akkor létre jön a sajtó utján e követett deliktum. Helytelen tehát a jelen esetben az az esetleges érte mezes, hogy a vádlottnak meg keilett volna teljes egészében ismételnie a cikket, hogy felelősségre vonható legyen. /MA/ 0 A vád tárgyává tett három újságcikk mindezeknél fogva megállapítja a sajtó utjáoi elkövetett rágalmazás tényálladékait, A vádlott csak egyféleképpen mentesíthette voln: magát a büntetőjogi következmények alól, - minthogy büntethetőségét kizáró ok • nem forog fenn, - ha tudniillik a cikkben foglaltak valóságát sikeralt volna bebizonyítania. A törvényszék csupán arra a három tényállításra mézve rendelte el a bizonyítási eljárást, amelyek vád tárgyává tétettek. Csakis az idevonatkozó bizonyítékokkal foglalkozhatott és minden egyebet, ami a képviselővál-. sz tnsokkal kapcsolatban ^történt esetleges szabálytal nságokról szólt, mellőznie keltett q bizonyítási anyagból. Ha ezeket a dolgokat is itt targyaltuk volna, ez nyilvánvaló törvénysértés lett volna a biróság részéről. /Folyt.k öv./Ky.
