Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-12 [139]

* - W w — /Komis Gyula rektor beszéde az egyetem közgyűlésén. Folytatás ?

2 „/ . A világháborút követő szélső demokratikus, majd diktatorlkus átalakítások azt bizonyítják,hogy a tudomány és az e gyetem helyes szabadságának ós szellemi függetlenségének igazi védelmezője csakis a jogállam. Ennek megrendülésével megrendül egyszersmind az egyetemnek a szabadság életelvén nyugvó épülete is. Akár a szélső demokrácia, amely a tömeg diktatúrája, akár a kommunista, akár azegyoldalú parancsuralmi rendszer, egyformán veszedelmes az egyetemre; Az európai egyetemnek,közelmult és jelen története eléggé tanúsítja, hegy a jelzett politikai rendszerek mindegyike azonnal megfosztja az egyetemet a hagyományos önkormányzati jogaitól, s maradék nélkül elkobozza a tanítás ós tanulás szabadságát,a tanítás anyagát felülről szabja meg. az egyetem belső életében nyomasztó cenzúrát gyakorol, hogyrákényszerit se a maga világnézetét, - Az egyetemeket manapság az élettől való idegenséggel és elfordulta ággal vádolják, azzal, hogy nem hallatják szavukat a nemzet sorsára annyira döntő politikában* De azok, akik az egyetemtől, mint Ilyentől politikai megnyilatkozást kívánnak, ezt rendszerint abban a tévhitben teszik, hogy az ő politikai állásfoglalásukat fogja az egyetem a tudomány nevében igazolni és szentesíteni. Egy-egy párt azt szeretné, ha az egyetem a pártfelfogást,a politikai akaratot - s nem politikai észt - elméleti szempontból a tudomány tekintélyével utólag megokolná ós megerősítené, - De hogyan férne össze az egyetem eszmei lényegével,vagyis a tudományos kutatás és oktatás logikai és etikai természetével, hogy beleavatkozzék a napi politika szenvedélyes harcába döntéseivel, A tudomány, Így az államelmélet ls, megállapít bizonyos alapelveket,de ezek gyakorlati alkalmazása a konkrét politikai helyzetben való döntés, már a tudománynak,mint ilyennek körén kivül esik: a konkrét leülés belpolitikai, gazdaságpolitikai, katonapolitikai, néppszichológiai feltételeknek sajátszerű együttlátásán és értékelésén, tudomány kívüli Irracionális tényezőkön fordul meg. Ezek mérlegelése, s a nyomában fakadó cselekvés nem az államéMáletnek, hanem a lényeglátó ösztönnek működő államművészetnek dolga, nem a metodlkus észnek, hanem az akaratnak ügye, - Ha az egyetem gyakorlati politikai kérdésekben állástfoglalna, s valamely párthoz nyíltan csatlakoznék, azaz: nem észbelielméleti, hanem akaratbell döntősre határozná el magát, akkor ennek nem sok értelme ós értéke lenne, Azért, mert nem lenne tudományos döntés, márpedig az ecetemnek csakis a tudomány, az elmélet ad különös móltóságot és sajátszerű tekintélyt. Az egyetem két egymással ellenkező uton haladhat: vagy tudományegyetem, s ekkor megmarad a tudományos elmélet utján, vagy politikai döntésre magát elhivatott testületnek érz de akkor már nem élvezheti a tudományegyetem kiváltságos tekintélyét., Komis Gyula rektor közbevetőleg megjegyezte, más kérdés, hogy az egyetem egyes tagjai gyakorlatilag is müködhetnek-e a politika terén ls. Ezt világszerte mindig magátólértetődőnek tartották - mondotta - Pléton államtervezete óta: a szoflokraták, a szellemi arisztokraták mágJQBkevésbbé zárhatók ki a politikai életből, mint a születési ariszto ráták. A professzor politikai működése az ő magánügye, s nem az egyetemnek, mint ilyennek Ugye. - Az egyetem - folytatta a rektor - sohasem törpülhet a politikai hatalom puszta propaganda szervévé. Tanárai sohasem süllyedhetnek az államtól fizetett politikai eszmekereskedőkkó, amint ezt ma Európa több nagy nemzetének uj politikai rendszere az elbocsátás fenyegetésével megköveteli tőlük. Szabadság hljján nem fejlődhetik ki önálló, s gazdag kutató- és vonzóerőt gyakorló tanári személyiség.A szellemi életnek a politikából tol induló uniformizálása az egyetem belső elszegényedésére vezet, eleve útját szegi a szellemi súrlódásnak, az eszmék küzdelmének, a termékeny lelki feszültségnek, egyformává és lapossá esz / * tergályozza az egyetem arculatát. Ahol el van fojtva a szabad igazság.* ' vágy, ott nem virágozhatlk a tudomány, az Ilyen egyetemen nincs szelle\ ml mozgatóerő, szabad kezdeményerés 1 kedv:a némává lett szellem halálos