Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-11 [139]

/ rii J aujüató.i-£iMi J­, is.ui J ra az wxau • roiysaijas z 0 / - Ma az utódállamok más politikát csinálnak. Az tényleg" közelebb áll az orosz, az ortodox politikához, mint az európaihoz,, J?k nem liberálisok*, Demokratának, szocialistának is vallják magukat, de demokrájsia csak egyenjogúak között lehetséges, szocializmus csak ott, ahol a polgárok egy részét nem zárják ki az élet lehetőségeiből. Európa és az egész világ nagy demokráciáiban nincs kisebbségi ahol erős kisebb­ségek vannak^, ott demokratikus berendezkedés nem lehetséges,, Mutatja ezt némely balkáni államnak a sorsa is, amely - ha eléggé primitíven - de mégis a háború előtt demokratikus életet élt, ma pedig megduzzadva az emberi szabadságokkal és a demokráciával, teljesen ellentétes berendez­kedésre volt kénytelen áttérni, Pilsudskivtal mondom és üzenem ittáa és tul a határokon? "Nincs szooiálls Igazság nemzeti szabadság nélkül" ­és figyelmeztetésül önmagunknak ls - "nlnos erős állam erős nép nélkül". - A mi nemzetünk is hallgassa meg ezeket a szavakat! Nincs magyar feltámadás szabadság nélkül,aiml felszabadulásunk osak a sza­badság jegyében fakadhat és minden szabadságellenes irányzat a ml ügyünk ellen is van-. A ml erőnk osak a széles magyar né*r«tegek szociális igaz­ságán, jólétén, erej ón felépült és nem mesterségesen fentartott stabili­tás lehet. Ezután Pilsudski "diktátoraág"-ával foglalkozott. Pilsudskit - mondotta - elnevezték láthatatlan diktátornak. Találó elnevezés, mert felolvadt a sokmilliós nagy lengyel közösségben. A diosőségből,a legna­gyobb sikerekből semmit sem tartott meg magának. Önmagát nem tévesztet­te össze nemzetével. A hiúság nélküli államférfit ritka példája volt, szerzetesi életet élt, Az utóbbi időben nyilvánosan alig mutatkozott, keveset beszólt> - és népe ma is hallgatja szavát.' .» Pilsudskit sokan gáncsolták. Az orosz nihilizmus légkö­rében kifejlődött lengyel szocialisták romantikusnak t ártották. Meg nem alkuvó nacionalizmusát honfitársai is fanatizmusnak nevezték. Ma megint azt hisszük, hogy a"realitások"korát éljük. Ezek a realitások osztották fel egykor Lengyelországot, csonkították meg, darabolták széjjel a mi magyar hazánkat 0 Pilsudski szembeszállt azzal a realizmussal, amely nem­zetét elseperte, azokkal a tanokkal, amelyek nem voltak beleilleszthetők élete programjába. Hol vannak ma már a felosztó hatalmak, hol az orosz szocializmus, hol az internacionális tanok? Eltűntek, elpusztultak, sem­mivé lettek,, Az egy év előtt örök nyugalomra tért Pilsudski pedig él, él a halott egy nemzet lelkében és :' ..<:u.. álma: a nagy szabad Lengyelor­szág - az valóság! - És hogy Ka # Pilsudski halálának első évfordulóján a magyar nemzet gyászünnepet ül, annak nemcsak ~z a jelentősége, hogy egy baráti nagy nemzőt nagy fiát velük együtt gyászoljuk, de a ' :/s' ••**• * a magyar és a lengyel nemzet történelmi hagyományaihoz ragaszkodunk, amikor Pilsudskit magunkénak ls valljuk. Magunkénak valljuk szabadságszerete­tét, meg nem nyugvását., népének,nemzetének elnyomásában, a szolgaságban, magunkénak valljuk hitdben,a feltámadás varasában. - Évszázadok folyamán - fejezte be beszédét Kállay Miklós ­kisegítettük egymást, kiegészítettük egymást nagy emberekkel. Adtunk egymásnak királyokat, hadvezéreket és bujdosókat. Most elkérjük a len­gyelektől - kell, hogy elkérjük - Pilsudski szellemét, akaratát, erejét, önzetlenségét, mert csak ezzel, csak 11,,,en emberekkel, csak az 5 utján haladva Írhatjuk egyszer a"Polonla restltuta"mellé a Hungária rest ituta"-t I Az emlékbeszédet a nagyszámú hallgatóság igen nagy tetszés­sel és lelkes tapssal fogadta. Ezután Csekonics Ivén gróf a Magyar-Len gyei Szövet­ség nevében köszönetet mondott Kállay Miklósnak a beszédért, s hangsúlyoz­ta, hogy a magyar-lengyel barátság nem fog elmúlni soha, 4 a A Magyar Himnusz elóneklésével az emlékülés véget ért, y\ /MOT/X-.G

Next

/
Oldalképek
Tartalom