Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1
1936-05-08 [139]
/A NEP Idegenforgalmi ankétja. Folytat á s.l./ kell várnunk, gondoskodni kell majd megfelelő modern szállók építéséről. Szviezsényi Zoltán ezután ismertette, hogy milyen propaganda eszközökkel dolgozik a Gyógyhelyi Bizottság. Hangoztatta, hogy Budapestnek megvannak mindazok a tulajdonságai, amelyek nemzetközi idegenforgalmi értékké varázsolhatják, Budapest természeti kincsekben rendkívül gazdag, a város Igen szép, a közvilágítás kitűnő és a publikum jó: szereti az Idegent. Végül annak szükségességét hangoztatta* hogy mielőbb fel kell állítani Budapesten a tudományos fürdőkutatás központjáti Kiváló professzoraink vannak, a felállítandó reumakórházban és a tudományos kutatóintézetben kellene tudományosan kimutatni, tapasztalat utján a mi gyógyvizeink elsőrendű értékét. A nagy tetszéssel fogadott fejtegetések után P á v a y Vájna Ferenc bányafőtanácsos, főgeológus tartott előadást "Budapest székesfőváros földalatti kincsei címmel. Vázolta Budapest geológiai fekvését és hangoztatta, hogy sehol a világon nincs olyan hely, ahol annyiféle gyógyitóerejü forrás együtt megtalálható lenne, mint Budapest. A legutóbb furt Juventus- és Attila-források szinrád lumban, illetőleg rád lóemanáclóban gazdagok, az Attila-forrás jódot és brómot tartalmaz, itt vannak Pestszenter?3ébeten a konyhasós vizeink, azonkívül a többi, már elismert gyógyforrás. Szükséges volna uj fúrásokat végezni, talán nem is álmodott kincsek birtokába juthatnánk. Hangoztatta, hogy az uj fúrások egyáltalán nem veszélyeztetik a már meglévő forrásokat. Kifejtette, hogy ezeknek a forrásoknak gyógyhatásúkon kívül energia szolgáltatási szempontból ls óriási jelentőségük van* A Margitsziget végén furt uj forrás percenként három és fél köbméter 70 fokos vizet ad. Ez az óriási vízmennyiség és a többi forrás vizének nagyrésze teljesen kihasználatlan maradj pedig ezeket a forrásokat nagyszerűen fel lehetne használni fűtésre, amint erre külföldön számoa példa van. Ebben a dologban jó üzleti lehetőaég van, ezért lehet remélni, hogy rövidesen dűlőre jut ez a kérdés. • Ezután H a r r e r Ferenc ny^alpolgármester fejtegette a fürdőtörvény által kijelölt gyógyhelyek városrendezési problémáit. Ismertette az 1929-lki fürdőtörvényt, amely megszabja az üdülő-,vagy gyógyhelyet. 1934-ben megállapították a budapesti gyógyhelyek körzetét. Ezek a Szent Gellérthegy és a Naphegy területe* a Szent Margit-,Lukács-,Császár- ós Széchenyl-fürdő környéke. Városrendészeti szempontból az első feladat az, hogy pontosan meghatározzák a balneológlai adottságokat, azután jöhet a fürdőpolltlkal elgondolás ós ehhez kell alkalmazkodnia a városrendészetnek. Először .le a forgalmi kérdéseket kell megoldani, biztosítani kell a személy-, teherre autóforgalmat, a villamos és a gyalogos közlekedést. Legfontosabb a Duna két oldalának kiképzése. A városligeti körzetben a forgalommal nincsenek nehézségek, a parkírozás megvan, az a lényeges, hogy most már semmiféle területet se engedjenek át építkezésre. Egyetlen k lfógásolható rész még a népmulató, ezt kl kellene telepíteni. Itt érzelmi momentumok is közrejátszanak,de mégsem oly nehéz a kérdés; a nepmulató úgyis kihalóban van, kitelepítése meg fog történni. Harrer Ferenc a "!egs f !rg"sebbnek tartja a Tabán balneológlai adottságainak megállapítását, mert azon a helyen fog kialakulni Budapest fürdőváros legjellegzetesebb része. Az előadásokat a népes hallgatóság, amelynek sorában ott volt Usetty Béla országgyűlési képviselő és sok törvényhatósági biteottságl tag, élénk figyelemmel követte és nagy tetszéssel fogadta. Az előadások után színvonalas vita volt. /MOT/M.
