Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-07 [139]

A HUSZONHÉT RENDBEET" CSALÁS MIATT ELITÉIT ÁLLÁSSZERZÖ MAGÁNHIVATALNOK BÜNTETÉSÉT A TÁBLA FELEMELTE. Zalán Andor 34 éves budapesti magántisztviselő az 1934-1935 években azt kezdte magáról híresztelni, hogy módjában áll bárki részére akár az állam­nál, akár a székesfővárosnál megfelelő állást szereznie. Azt hangoztatta Za­lán Andor az újsághirdetéseire nagyszámmal jelentkező hiszékeny emberek előtt, hggy egy nagy befolyású országgyűlési képviselő, I valamikor 3Sfl . állást is töltött be, mindenben mögötte áll és támogatja. Összesen 27 eset­ben kért és kapott ilymódon Zalán Andor az állást keresőktől kisebb nagyobb, de minden egyes esetben többszáz pengőre rugó pénzösszegeket, amelyeket vég­eredményben - biréi megállapítás szerint - a maga céljaira fordított. Végül azonban megindult a bűnvádi feljelentések áradata ez ügyben és igy Zalán Andor a büntető törve nysz ék elé került. Vele együtt a vádlottak padjára ju­tott dr, Csollán Ferenc 55 éves budapesti ügyvéd is, aki ellen az volt a vád, hogy négy alkalommal ő vette fol az állástkereső jelentkezőktől a le­tét céljait szolgáló p énzösszegeket^ de ezeket ö pénzeket az ügyvéd meg­állapodás ellenesen átadta Zalánnak, Az ügyészség emiatt Csollán Ferenc dr.-t négyrendbeli sikkasztás bűntettével vádolt" meg, Zalán Andor a bűnt ető törve nysz ék előtt ismételten hangoztatta az állítólagos mgybefolyásu pártfogóját és a*r*Gl védekezett, hogy a ka­pott pénzösszegeket minden egyes esetben az egyik nagy bank • safé^ó­ben helyezte el s a pánoélkasszáhöz nemcsak neki, de pártfogójának is kü­lön kulcsa volt. Zalán vádlott semmiképpen sem volt hajlandó megnevezni ál­lítólagos pártfogóját, sőt a nagybankot sem és a safékulcsot sem adta elő, A büntetőtörvényszék több tanút hallgatott ki, közöttük az első kúriához tartozó budapesti nagybankok safé-osztályvezetoit, de ezek közül senki sem tudott arról, mintha Zalánnak bárhol Is páncélszekrény bérlete lenne. Csol­lán dr. ügyvéd, védekezésében teljes jóhiszeműségét hangoztatta s tiltako­zott az ellen a beállitas ellen, mintha Zal ónnal bármiképpen is összeját­szott volna. Az elsőfokú biróság Ítéletében bűnösnek mondotta ki Zalán An­dort huszonhét rendbeli csalás bűntettében és ezért kétévi börtönre Ítélte, Csollán Ferenc* dr; ügyvé det a törvényszék az el lene emelt vádolt alól bűncselekmény hiányában felmentette. Kölcsönös fellebbezés folytán az ügy a tábla elé került, amely­nek Zachár-tanácsában dr, Bóka Károly táblabíró ismertette az ügy előzmé­nyeit, majd Fischer Ede dr.kir. fö ügyós z mondott vádbeszédet s ezután Ke­mény Arnold dr, és Meitner Hugó dr, ügyvédek szólaltok fel, A tábla ítéle­tében ugyancsak megállapította Zalán Andor bűnösségét, de büntetését a su­lyoto itó körülményekre való tekintettel háromévi börtönre emelte fel* Dr­Csollán Ferenc felmentését a tábla helybenhagyta, A táblai ítélet indokolá­sa kiemelte, hogy Zolán Andornak mégcsak valószínűsítenie sem sikerült ro­mantikus védekezését. Az eset körülményei adatszerűen bizonyítják bűnösségét, Több olyan eset volt, amikor az egyik jelentkezőtől pénzt vett fel és még ugyanazon a napon ugyanokkorra összeget kifizetett egy násik, türelmetlen-­kedő megbízójának* Más esetekben a kapott pénzösszegeket azon módon a sa ját nevére szóló takofókpénz,tári betétkönyveken helyezte el. Védekezése tel­j esen rosszhiszemű, A tábla nyomatékoson sulyo sbito k örülménynek vette ozt, h ogy o vádlott cselekményével, de főleg védekezésével a közéleti tisztes­ségbe vetett hitet teljes mértékben tönkretenni igyekezett. Csollán dr. jóhiszeműsége ellen bizonyíték nem merült fel, de a tábla megállapítása szerint az ügyvéd ténykedésével súlyos bizalcnsórtést követett el, amiért is a tábla elrendelte, hogy az Ugy iratait az Ítélet jogerőre emelkedése után tegyék át az Ügyvédi Kamarához. Csollán Ferenc dr. felmentése jogerős; Zolán Andor és védője az ítélettel szerben semmiségi panaszt jelentettek be, /MOT/Ky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom