Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-18 [138]

— - ZU 1348-49-oa IRATOK ÜGYE /l. fóly^átás,/ A továbbiakban Karcsoyné elmondta az iratok felkínálásának történetét, előadta, hogy 3oo pengőt ajánlottak fel ellenértékként. Az elnök ismertette a szőb'-.nlévő iratokat. Több királyi levél, rendelet, a király tronbeszéde, Bartha György levele, az osztrák birodalmi gyűlés átirata, 7ay Miklós levele a honvédelmi bizottmányhoz, Bem jelentése az 1849 március 15-éröl, 16-áról, a hadügyminiszter levele -az országgyűléshez, a kormányz delnők it irata a k ép viselőházhoz és még más rendkívül érdekes történelmi dokumentumok szerepelnek az iratcsomóban, Az asszony ezután azt hangoztatta, hogy családi tradícióból ragaszkodott az iratokhoz, senkit nem akart megkárosítani, - Miért nem hol^fez^e^lrói letétbe az okmányokat^ - kérdezte az elnök. ...... :JSF - ilyolcvanJ^V--.Jsi . a családban vannak, eddig megőriztük és ezután is meg fogjuk őriShi - hangzott r válasz. A törvényszék a bizo.y itási eljárás sotán az elmúlt tárgyaláson kihallgatta az Országos Levéltár főigazgatóját, aki szerint Hóman mini sztornók az volt a kivansága, hogy simán intézzék el a dolgot és ezórt ajánlott fel később looo pengőt az okmányokért. Az iratok nem kompromitál ó okmányok, gyűjtök szempontjából bírnak leül önösen értékkel* Kossányi Béla dr. főlevéltárnok arroi vallott, hogy a szóbanlévő iratok a Bécsből Budapestre hozott és az 1848-40-es országgyűlési irattárba tartoznak. Az iratok számozva vannv.k Ss világosan megállapítható, hogy odatartoznak a nagy iratkomplexumba. A törvényszék a tanuk kihallgatása után kötelezte Karcsay Valómét a per alapját képező okmányok becsatolására. Ez meg is törtónt s a mai folytatólagos tárgyaláson Kossányi dr. és egy másik magasrangu levéltári tisztviselő nészletesen megvizsgált-k az iratokat és újólag megállapították, hogy ezek a többi korbeli Irathoz tartoznak, pontosan inegegyeznek'az eredeti jegyzéken feltüntetett számok tartozékaival. Ezután a bizonyítás kiegészítésre vo natkozo Indítványra került a sor. Fábián Béla dr. védő kérte Biró Pál kihallgatását, aki egy hozzáintézett levélben utalt arra, hogy annakidején Kossuth Lajos hamvainak hazahozatalakor Kossuth Ferenc ab Írtokában lévő,szabadságharc. idejéből való iratokért a kormánytól évi 2o,ooo forint járadékot kapott. Ezzel azt akarta érzékeltetni a védő, hogy a Karcsayné birtokában lévő ol<mányok is jelentős értékkel birnak s az özvegyasszony azokért tekintélyesebb anyagi e 11 cns z o lg ál t at ás t órd eme 1, A. törvényszék a további bizonyítást mellőzte, majd a perbeszédekre került a sor, Tamásy László dr. ügyészségi alelnök vádbeszédében azt fejtegette, hogy a pérbeníjreÍBplő iratok kétségtelenül a levéltár s Így a kincstár tulajdonait képezek s igy magánkőzben nem lehetnek: magánforgalom tárgyaiként nem szerepelhetnek. A vád álláspontja szerint Karcsayné jogtalanul járt el okkor, amikor az iratokat eltitkolta s amikor kiadatásukat kérték,eltagadta azt, h ogy birtokában vannak holott kötelessége lett volna azokat kiszolgáltatni, Fábián Bélű dr. ezzel szemben azt hangoztatta, hogy semaifóle bűncselekmény nem forog fenn: az iratokat nem tüntették el, nem rongolták meg-^ nem titkolták el, hiszen <: bíróság előtt fekszenek, tehát a törvényben megkívánt és a bűnösség megállapítására feltétlenül, szükséges kritériumok hiányoznak. A törvényszék rövid tanácskozás után fel is mentette özv, Karc say Valómét azzal az indokolással, hogy az ügy polgári perre tartozik, , az özvegyasszony nem követett el bűncselekményt. Utasította a bíróság a levéltárt, hogy harminc napon belül indítson polgári pert Karcsayné ellen uz iratok visszaadása iránt, amennyiben ezt elmúl sztaná , az okmányok visszakerülnek Karcsayné birtokába* ka özvegyasszony hangos zokogással vette tudomásul a felmentő Ítéletet, amely ellen a vád képviselő|£fellebbezést jelentett be. Az elnök kérdésére a Levéltár jelenlévő képviselője kijelentette, hogy ha a főügyészség a fellebbezést visszavonja, a vád képviseletét nem veszi át, /MOT/SY,