Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2
1936-04-29 [138]
/Kelemen Kornél előadása a Nemzeti Klubban. Folytat ás, 1./ Fs mert a sajtót ugy tekinti, mint amely "legnagyobb fegyver a burzsoázsia kezében", éppen ezért még az uj . gazdasági politika bevezetésével ls csak egészen jelentéktelen magánsajtó vállalkozást enged, amelyet a legmesszebbmenőén cenzúráz. Az állami sajtó minden munkása, kiadó, szerkesztő, újságírók, kivétel nélkül államhivatalnokok. - Eme uj sajtórendszerek felett kritikát gyakorolni, bár kétségtelen, hogy az Illető nemzetek ujjéébredésében és előretörésében ennek a megnevelt sajtónak nagy része volt - mégis csak akkor "lehet majd, ha azok eredményeit történelmi távlatból vizsgálhatjuk. - A magyar sajtótörvénynek a ref ormja/lehet mondani, amióta meghozták, állandóan felszínen van. Ha nálunk sajtóreformról asSk is szó, mindjárt a zugsajtót emlgetcik* Abban nincs véleménykülönbség, hogy a zugsajtót ki kell irtani, est a legvígabb sajtó is leghangosabban követeli, csak ott a vita, hogy mi a zugsajtó. Ezt t.i.egyik sajtóorgánum sem vállalja és mert a pontos meghatározása alig lehetséges, csak az egész sajtót egységesen felölelő reformmal lehet fellépni a zugsajtóval szemben i s. De elsősorban nem is a zugsajtó miatt, hanem a sajtó és egyéb kapcsolatos törvényeink hiányosságai miatt van szükség a reformra. - A magyar sajtó egyrésze ellen az a vád, hogy nem s zolgálja olyan erővel nemzeti célkitűzéseinket, mint ahogy azt országunk mai szomorú helyzete megkívánja. A viszonyokkal együtt jár,hogy a sajtó üzleti vállalkozás 1 s és ennek folytán a megélhetés érdekében a sajtó munkásai sokszor kénytelenek leszállni arról az Ideális magaslatról, ahol lenni szeretnének* Ilyen körülmények között tanulságot meríthetünk az olasz és német sajtóirányokból. Amikor minden más foglalkozási ág meg van szervezve, nem lehet az újságírókat szabadjára hagyni. A hivatásos újságírók munkaterületét meg kell védeni a kontároktól és a parazitáktól. A hivatásos újságírók rendjét zárt testületté kell tenni. A cél az, hogy aki az újságírók törzskönyvébe fel van véve, vagy a kamarának tagja, mindenki előtt ugy álljon és jelenhessen meg, mint az újságírás felelősségteljes munkájának becsüéletes reprezentánsa. A felállítandó kamarán belül gyakorlandó fegyelmi joggal azr újságírók rendjét az eddiginél magasabb erkölcsi színvonalra lehet emelni* Ez a fegyelmezési jogkör sokkaljinkább visszatartó erővel fog hatni az újságírói etikába ütköző cselekményeket illetőleg, mint a közönséges büntető* jogi felelősségrevonás. A német SchrIftlelfrergesetz mintájára az eddiginél hatályosabb módon gondoskodni kell az újságírók függetlenségéről is, nehogy meggyőződésükkel ellenkező munkára legyenek kényszeríthetők. Az újságírói függetlenség ellen Irányuló korlátozások sokszor erősebb korlátai a sajtószabadságnak, mint a kormányok alkotmányos módon hozott sajtóellenes törvényei, vagy rendelkezései. - Hogy az anyagi törvényeink hiányosságain segíthessünk, becsületvédelmi jogrendszerünket vigyük közelebb ctz angol állásponthoz. Lehessen elégtételt kapni minden olyan igaztalan t ámad ás ért, amely az ember becsületérzését és j óhirnevét hátrányosan bef oly ás olhatja. - A sajtójogi felelősség kérdése is állandó probléma. ^ o A belga alkotmányban gyökerező és Európa legtöbbellama, s álta- & S iunk ls átvett fokozatos felelősségi rendszer az anonfmlté* elvén épül fel. Sokan az angol példára hivatkozva a köztörvényi felelősség mellett ^ ^ törnek lándzsát. Ennek az elméletnek a hivei azért tévednek, mert nem veszik figyelembe, hogy Angliában a személyiségnek nem a büntetőjogi,. hanem a magánjogi védelme van kifejlesztve, Angliában a köztörvényfii felelősség egészen másképpen érvényesül, mint azt nálunk legtöbben elképzelik. Hogy a mai fokozatos felelősségi rendszer ellen mégis ész. r ev ételem van, ennek oka az, hogy az anonymitás elvé* nálunk igen gyakran összetévesztik a strohmann-rendszerrel. A mai jogi helyzet és gyakorlat ugyanis lehetővé teszi nemcsak a szerzet, de a szerkesztői és kiadói strohmannságot ls, - ami pedig már visszaélés a joggal. Amióta a sajtóvállalat ok kiadóiként részvénytársaságok jelentkeznek* a lap tulajdonosai,a lap igazi irányítói mindig háttérben maradhatnak és kivonhatják magukat az igazságszolgáltatás alól, mert tartanak maguknak szerzőt, szerkesztőt és felelős kiadót. /folyt, kör ./ ^L^ Y
