Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-28 [138]

ZU ÓVADEKSIKKA3ZTÓK UGYE /lefolytatási/ *' ' Tizennyolc ' véudlott ja volt a nagyszabású bünporhok, amelyben nogy* ven sertett szerepelt, akiktől loo-2oo-3oo pengős óvadékokat csaltak ki. ­Vádlottja volt a bünpernek Woisz Miksa ékszerész is, aki ollcn az volt a vád, hogy kölcsönt adottr rrra az órtokos fllmfeIvevőgépre, amit annakidején egy mindmáig ismerőtIon külföldi ur^Belvárosi kávéház előtt hagyott autójá­ról lopott ol egy elmebeteg fiat alombor. A körvényszék a részletes bizonyítási eljaré.s lefolytatása, va- ' lámint vitéz Boronkay István dr. ügyészségi alolnök vád és Tarján Mihály dr., Mühirad Artúr dr. s Hajnal Hugó dr. védőboszédei után Ítéletében Woisz Ti­bort, aki ogy állítólagos részvónytó.rsasó.g igazgatója, csalás vétségéért négyhőnapi fogházra, Pap Géz- ügynököt tizhónapi börtönre, Pálóczy Horvát Jánost egyévi és háromhűnapi, Kulcsár Jánost egyévi és hathónapi, Neumann Istvánt és Janik Rezsőt, akik szintén felhajtó ügynökök voltak, hét-héthó­napi börtönbüntet ósro itélto, míg a többi vádlottat kisebb fogházbüntetés­sel sújtotta. Woisz Miksát a törvényszék az ollone emelt vád alól folmon­totte. Az itólot nom jogerős, /MOT/ Sy. — ZU KNAPP-ÜGY / 2.folytatás,/ Gerlóczy Endre dr. védő végül a vádlott felmentését indítvá­nyozta, sőt elégtételt kért Knapp ^lksának meghurcoltatásáért, mert Knapp M iksa - mondotta a védő - Magyarország közgazdasági érdekeit a külföldön éveken keresztül nagy sikerrel szolgálta. Az utolsó szó jogán K napp ^iksa vádlott is felszólalt, csatlako­zott védője. előtérjesztéseihez s hangoztatta, hogy neki egyáltalán nem ál­lott érdekében, hogy hamisan valljon, mert az ügyletben érdektelen volt,­Hangoztatta a vádlott azt is, hogy az okirat aláírásánál egyébként szemé­lyesen jelen sem volt. Felmentését kérte. Körülbelül egyórás tanácskozás után hozta meg és hirdette ki a királyi tábla Csonka-tanácsa a fellebbezési biróság ítéletét. Eszerint n tábla az elsőfokú ítéletet megsemmisítette, Knapp %ksát hamis tanuzás ' vétségében mondta ki bűnösnek és büntetését - a 92. enyhitő szakasz alkal­mazásával - háromh°napi fogházra, háromévi hivatalvesztésre és ezer pengő pénzbüntetésre csökkentette. A 2 ítélethez fűzött sz ó bell indokolás kiemel­te, hogy a vádlott az üggyel kapcsolatos polgári pörben lényeges körülménT* re nézve, szándékosan tett a valóságnak meg nem felelő tanúvallomást.' Az indokolás részletesen elősorolta azokat a körülményeket, amelyek mérlege­lésével a tábla érre a megállapításra jutott. Enyhítő körülménynek vette az ítélőtábla azt, hogy az ügyben csaknem bekövetkezett az elévülés; to­vábbá azt,, hogy a vádlott háromgyermekes családapa. Ezzel szemben súlyos­bító körülménynek számított az, hogy nagy vagyoni érdekről volt szó, A táblai Ítélettel szemben mind a főügyész, mind'a vádldtt és védője semmisségi panasszal éltek. /MOT/ Ky. •a, Aa t.,vVj.vt aara fi\a: r-éA» '/ ; 'O r w*??yy ' , -. • ,-. ',•. — tv •

Next

/
Oldalképek
Tartalom