Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-23 [138]

Kézirat. ' t J- ,^KJ^. Budapest, 1936,. április 23. <jf'•/.-•- XVIII. évfolyam, 93.szám HÍREK -—ANKÉT A VÁROSHÁZÁN BUDAPEST TÖRTÉNETÉNEK MEGÍRÁSÁRÓL. Budapest törté­netének meglratása már hosszú Idő óta foglalkoztatja a főváros közvélemé­nyét. Miután a kérdés az előkészítő tárgyalásokon túljutott, Szendy Ká­roly polgármester a tervezett mii munkatársait e hó 22-én értekezletre hív­ta ' . egybe. Az értekezleten a főváros részéről Liber Endre alpolgár­mester, Némethy Károly tanácsnok, a fővárosi közművelődési ügyosztály ve a zetője, Budó Jusztin főlevéltáros, Enyvvári Jenő könyvtárigazgató is részt­vettek. Az elnöklő polgármester bejelentette, hogy a főváros történetének megírását saját ügyének tekinti és saját közreműködésével is biztosítja a terv megvalósulását. Majd Némethy tanácsnok ismertette a főváros és a helytörténeti kutatások eddigi kapcsolatalt es megállapította, hogy a fő­város kezdeményezéseivel eddig is elősegítette egy összefoglaló, a mai tu­domány színvonalán álló mü megírására. Majd a jelenlevők nevében felkérte a polgármestert, vállalja a mü szerkesztői tisztét. A polgármester a ké­relemnek kósz örömmel tesz eleget* Majd Kelányl Béla Ottó szfőv. könyvtá­ros a tárgy előadója ismertette a főváros történetírásánál kialakult mód­szertani szempontokat és a tervezett mü felosztását is. Eszerint a mü négy kötetben foglalja össze a főváros történetét. Az első kötet az őskortól 1241~ig, a második kötet a tatárjárás korától 1686-ig, a harmadik Buda visszafoglalásától az 1848/1849-1 szabadságharc koréig, a negyedik az ab­szolutizmus korától napjainkig terjedő történelmi korszakok anyagát fog­lalja magában. Az időközben távozó polgármester helyett Liber alpolgármes n ter bejelentette, hogy a székesfőváros a tervezetet magáévá teszi és mi­után a jelenlevők részéről a terv helyesléssel találkozott, felkérte a történet írókat, a munka vállalására. A mü Írói: Szekfü Gyula, Alföldi And­rás , Mályúez Elemér egyetemi ny.t.tanárok, Gárdonyi Albert ny. szfőv. fő­levéltáros, Horváth Henrik, Nagy Lajos, szfőv. muzeumigAggatók, Tompa Pe­renc n. múzeumi igazgató-őr, Török Pál Magyar Tudományos Akadémia könyv­táros Fekete Lajos orsz. levéltárnok, Schoen Arnold műtörténész, Kelényi Béla Ottó szfőv, könyvtáros, Genthon István,a Müeml, orsz. bizottságának előadója, Kovács Lajos, Bánrévi György és Beliczky János szfőv. levéltári tisztviselők. Ezután Alföldi András egyetemi ny.r.tanár arra mutatott rá, hogy a főváros és a Pázmány Péter Tudományegyetem, valamint általában a tu­dományos élet között az utóbbi időben mily szoros kapcsolatok létesültek, A kapcsolatokat Budapest történetírásának munkálatai még szorosabbá te­szik,/MOT/B ORSZÁGOS LEVÉLTÁR TÖRVÉNYSZÉK • Kszekció ZU: MENYASSZONY GYIK&SSÁGGAL VÁDOLT BORBÉLY. /Eleje a MOT törvényszéki ki­adásaiban*/ A délutáni folytatólagos gotárgyaláson Németh Ödön dr. egye­temi tanár elmeszakértő tette meg szakértei véleményét, amely szerint a vádlott akarat-elhatározás 1 képsessegében igen nagy mértékben korlátozott. Teljesen őszinte benyomást kelt a viselkedése. Tóth Pál László dr, és Huszllcska And'ars dr, orvosszakértők szerint a vádlott közvetlen közelről lőtte le áldozatát. Halwa Sándor f egy vers zakertő azt adta elő, hogy a fegyver tényleg szerkezeti hiányokban szenvedett és teljesen megfelel a vádlottnak az a vallomása, hogy megpróbálta az öngyilkosságot, de az nem sikerült, mivel a revolver másodkor nem sült el, Knörr Ferenc dr. helyettes főügyész szándékos emberölés bün­tette miatt kérte a vádlott elítélését. Ifj. dr. Kovács Sándor védő ezzel snemben részletesen kifejtette, hogy az emberölésre való reáblrás tipikus esető forog fenn, mert az elhalt leány könyörgött vőlegényének, hogy leje őt agyon. Mendelényl László dr, elnök hosszas tanácskozás után hirdette ki a törvényszék Ítéletét, moly szerint Nagy József vádlottat * 1 bűnösnek mondotta ki és egy évi «s hat hónapi börtönre, továbbá öt cvl hivatal vesztesre Ítélte. /Folvtatása következik-./ #n -

Next

/
Oldalképek
Tartalom