Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1
1936-04-02 [137]
FIATAL SZÉLHÁMOSNo BÜNPERE A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. ' Fekete selyemruhában fiatal leány állott ma vádlottként a bünt e töt orvén y. szék °chadl-tanácsa előtt. A sápadtarcu leányt: Balco Margitot fogházőr állította a biróság elé. A királyi ügyészség csalással, váltóhamisítással és lopással vádolta meg. A vád szerint egy ötszázpengős és egy háromszázpengős .váltót hamisitott, majd megtévesztette az egyik garázs sofforjét és autón Felsőzsolcára szállíttatta magát, de nem fizetett, később •>.;.;•. Liber ^ndre alpolgármester unokahugának mondta magát, végül pedig egy fiatalembertől különböző értékeket lopott el. Balco Margit a személyi adatok felvétele során a következőket mondotta! - Huszonnégyéves vagyok, magántisztviselőnő, öt gimnáziumot végeztem, csalásért és családi állás elleni bűntettért voltam már büntetve, A kislányom kBrüli ügyért ítéltek el, A váddal kapcsolatosan igy védekezett: - Bűnösnek érzem magam, de nem olyan súlyosan, mint ahogy a vád mondja. Kun Jeninek^ akkori ismerősömnek pénzre volt szüksége> Hivatali differenciái voltak. Segíteni akartam rajta. Hamisítottam két vált°t, hogy a hamis vált°kat fedezetként adja mindaddig, amíg a tartozását nem tudja kifizetni* Kun Jenő maga is tudta, hogy a váltók hamisak, hiszen én megmondtam, A váltót mégis peresítették. A kötelezvény, mely szintén hamis, ugyanezzel az üggyel kapcsolatos, A kötelezvényben az volt, no gy tőlem kölcsönt vettek fel és a kölcsön fedezetéül adták a váltakat, izzókat, akiknek a nevét a váltára ráírtam, nem akartam megkárosítani^ - Hogyan történt az autózás,? - kérdezte az elnök, - Az'Unitas garázsból kértem aut°t, hogy egy ismerősömet Felse zsolcára vigyem. Én börtönből jöttem ki... Nem tudom, miért kell ilyesmit csinálnom, presszió.alatt állok, Ültem már börtönben, hát mindegy volt a mód, hogy miként jutok el Zsolcára. Amikor visszajöttem, a soffőr felszó- • litott, hogy• fizessem ki a tartozásomat, A számla lo7 pengőt tett ki. Pénzem nem volt. Amikor a soffőr felszólított, hogy menjek'a rendőrségre, ez ellen tiltakoztam, mert alapos okom volt a félelemre. Visszamentünk a garázsba, ahol azt mondottam, hogy ismerem Liber alpolgármester•urat, az unokahuga vagyok; Felszólítottak, hogy hívjam fel telefonon: kérjem meg, álljon jót értem. Én •ismertem az alpolgármester ur xjsaládi viszonyait. Felhívtam őt telefonon, azt mondtam, hogy az unokahuga beszél, közöltem, hogy nincs pénzem és kértem,' álljon jót értem lo7 pengő erejéig, A hangom megtévesztette az alpolgármester urat, azt hitte, hogy az unokahuga beszél és jótállt értem, - Azután az alpolgármester ur rájött a csalásra és magát feljelentette, - jegyezte meg az elnök. - És miért aut°zott? - Bár ne tettem volna, - felelte a leány, - És mit csinált Zsolnai Géza lakásán? - Zsolnai Géza állítólagos újságíró, akihez nyomban azután mentem, ahogy kikerültem a fogházból. - Mondta néki, hogy az alpolgármester ur unokahuga? - kérdezte az elnök. - .xZt is mondta, hogy Alagon, Badenben és másutt villája van? Miért mondta ezeket? - Valamit kellett mondanom. De nem igaz, hogy egy hétig o fedezte az ón költségeimé 4 ;, Csak az első félórára nem volt pénzem ? de azután már volt. Az igaz, hogy lement ós hozott nékem púdert, de én erre nem is'kértem, tehát nem csaltam ki ezt az összeget sem. Nem loptam tőle semmit. A neszeszert használatra adta át. Ezzel a neszszerrel mentem a Gellértbe. . - A fogházb°l való távozása utan nyomban ötórai teára ment? - Nem, - felelt a leány - diatermiára, Egy hétig laktam^Zsolnainál, azután szobát vettem ki. Január 15-én elfogtak, A bejelentőlapot hamis néven állítottam ki. , -Miért csinálta mindezeket? - Nem tudom. Én már büntetve voltam. Presszió alatt állok* idd. már büntetve volt, az hamarosan'visszakerül a fogházba,.- - fejezte be vallomását a leány. /Folyt.köv./ P.
