Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-01 [137]

ŐSZINTE SZÓ A REVIZIóRól, Nagy Emil előadása az Országos Nemzeti Klubban, Az Országos Nemzeti Klubnak szerdai összejövetelén Nagy Emil v, igazságügyminiszter tartott rendkivül érdekes előadást "Őszinte szó o revízióról cimmel, .Az előadáson n gjol-ntok Osvald István, a Kúria jlnöko, Juhasz Andcr, a Kúria ny, - lriök.., Karafiáth J-no és Térfi Béla ny. miniszterek, Radvánszky Alb.->\t baró n felsőház alelnöke, Töreky &.42Ö kúri­ai másod:*;-'lnök, Halász Lajos, Tr.snádi Nagy András, Mayor Károly és Papp Antal államtitkárok. Kelemen Kornél, az OTT jlnöko, Soós Károly tábornok, Raffay S ,ndor püspök, Egyed István, Dar .nyi Gyula, Rohringer Sándor és Varga'Józs f - ^yetetii tanárok, Ambrózy Gyula, Eöttevényi Olivér -<s sokan mások. Nagy Emil előad '.sa beVez..t^s.'-ben ismertotto a t rian-.cni szerződés születésének körülményeit. Hit eles tanuk nyilatkozatai alapján mondotta el, hogy a párisi konferencia i^'nyadó tényezői kezdotb.n nem is ak rtak végleges b-elc*sz-erződóst 1-..torsit eni, hanem csak ideiglenest. Ezen az alapon t .rgyaltak 1919 első hónapjaiban. 1919 év tavaszán mindent telje­sen elintéztek rólunk és nélkülünk. Tulajdonképpen nem is arrról folyt a t rgyalás, hogy milyen békét kötnek Magyarországgal, hanem csak arról vi­tatkoztak, hogy mit kapjanak az, utódállamok a vil .gh.Yboru alatt tett Ígé­retek alapján. Ennek az irányzatnak megfelelően a három utódállam igényé­nek meg.ill pitására három külön terül-ti bizottságot .állítottak fel, Ezok egymástól teljesen -elválasztva dogoztak és igy egyik sem tudta, mit csinál a másik. Mindegyik bizottságban annyit vettek J1 Magyarországtól, ameny­nyit az utódállamok kívántak, E munka során -z a kérdés, hogy a meg­maradó Magyarorsz .g él-tkép^s l.esz-e,még asr.k szóba sem került. Elrendel­tek, hogy minden utódállam Írásban cicája be követelését^ mindegyik a maxi­in.lís igényt terjesztette elö, arra ez nitva, hogy abból még úgyis engedni kell* A három bizottság munkája fölött szóbeli tárgyal .st tua. tartottak, a főtan-.cs ugy ..tlon gy délután, 1919 május 8-án végleg elintézte Ma­gyarország sorsát, Szemfény>Ve3Ztés volt csupán, hogy a következő évben tárgyalásra idézt-k bennünket, mert már 1919 május 8-án távollétünkben az utódállamokkal az uj határokat végleg rufáll'.pit ották. Még végzetesebbé tette az oream:>nyt, hogy mind a bizottságoknak, .mind r főtanácsnak a mi két halálos „llensOgünk, Setcn Watscn^Wickhan Steed volt a két főszr.kórtő­jo, így szül,ttok m.-.g a trianoni határok, amely .terük nogyrésze teljes meg­téveszt- sen alapult. Mind . z a sok zűrzavar p edlg oda v-z t-ttr , hegy már akkor a párisi konferencián felülkerekedett az r vél>n ny, hogy mindiárt a világ­ii .ború után n. m is lehet olyan szerződést 1 tesiteni, amelyikre végleges bák..t lehetne alapítani, hanom k sőbbi csendesebb időben r. páriái konfe» c renciákon vég*ett munkát revizió al.. kell vetni. Nagy Emil ezután ismertette Londonban kii nc _vvol .Zelőtt megkezdett revíziós akcióját. Vázolta a Rothermero~hatáx#ogalriának kiala­kulását és uti.lt arra az ujságcikkéro, amelynek alapján eZelőtt kilenc . vvel megalakult a ReviziÓ3 Liga, Ismertette revíziós perujit.isi elmélo­t-.t, amelyet először a londoni közgazdasági egyetemen, majd az angol külügyi társa Ságban adott elő. Ennek fő jogi alapja az, hogy r. trianoni szerződés nem nevezhető szerződésnek, hanem jogilag csak büntető Ítéletnek tekint­hető^ könnyen bebizonyítható, hogy a főtanácsnak négy tagjait, aki a béke­szerződést megállapította, rútul ne t< : .-v sztették. Ezt később Wilson és Llicyd George is kifejezetten elismerte, eredeti szánd, kuk az volt, hogy a nem­Zetisc-gi önr-endelk.>z:*éi elv értelmében olyan néprajzi határt vonnak mog, amely föltétlen parancsoló szükség nélkül mást/ mint túlnyomóan nemzetiségi .•leméktől lakott területekot, egyes néprajzi szigetektől eltekintve, nem szakit el Magyarországtól. /F o ly t c.t ása köv e t k - z ik, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom