Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-02 [137]

/A PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG TÁRSASVACSORÁJA. Folytatás !«,/ • • .v • , m A három középeurópal metropolis Idegenforgalmi fejlődésé­ben mutatkozó eltérő eredmények a mi városunk idegenforgalmi életrevaló­ságát igazolják és további fejlődésre engednek következtetni. Bár ez az eredmény kedvező, én mégsem tartom olyannak, amelynél nagyobbra már nem törekedhetünk. Merem állítani, hogy Budapest idegenforgalmi súlya alig kisebb Bécsénél, igy tehát mennyiségben is közelebb kell jutnunk Bécs ide­genforgalmához. Igaz. hogy az osztrák fővárosnak vannak olyan kétségtelen előnyei, amelyek a versenyben elénk helyezik, Így elsősorban gazdagabb múltja, a császárság emlékei, nagysága, nyugativv fekvése, viszont mi is rendelkezünk másfajta, nagyobbrészt még kiaknázatlan Idegenforgalmi érté­kekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy köelebb juthassunk Bécshez az ide­genforgalom terén. A Az idegenforgalom számszerű eredményé Inéi is sokkal fon­tó sabb kérdés az, mit jelent a vendégjárás a főváros gazdasági élete szá­mára. Ennek az összegnek megállapítása rendkívül bonyolult, mert semmifé­le adatszolgáltatás rendelkezésre nem áll, sőt az adatgyűjtés a dolog természeténél fogva szinte teljesen kizárt. A szóbajöhető szállók minősé­gi felosztása és szobaárai, az idegenekkel foglalkozó iparágak tapasztala­tai, néhány lehetséges megfigyelés és a külföldi jövedelmezőségi számítá­sokkal való összehasonlítás szolgálhat csak támpontul., viszont az Így nyert eredmények nem abszolút értékűek, mégis megközelítik azonban a va­lóságot. A Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala különböző számításokat végzett az idegenforgalomból eredő bevételekre vonatkozóan. Ezek végered­ményeként megállapította, hogy a Budapesten megszálló idegenek átlagosan naponta harminc pengőt költenek. Első pillanatra magasnak látszik ez a z összeg, figyelembe kell azonban venni, hogy a luxusszállók vendégel az átlagot jelentékenyen emelik* Amig mi 50 pengőt számítunk, addig Olasz­ország napi 108 lírét, Svájc 30 frankot, Németország 30 márkát; Ausztria 30 schillinget vélelmez egy-egy Idegen átlagos napi költekezésénél. Szá­mításba vettük persze a magánlakásokban megszálló idegeneket Is, ezek ösz­szes kiadásait azonban csak 7 pengő 20 fillérre, a filléres vonatok uta­sainak költekezését pedig 3 pengő 60 fillérre becsültük. Ha ezt az alapot elfogadtuk, akkor a Budapesten járt külföldiek 15 millió peng5t, a vidé­kiek pedig 31 millió pengőt költöttek el a székesfővárosban, tehát ^ég­eredményben 26 millió pengő bevételünk volt. Ha meggondoljuk, hogy ugyan­ebben az é""ben a Beszkárt autóbusz-bevételei nem érfeék el a hatésfélmiIlló pengőt, tehát egy negyedrészét sem az ldegenforgaimi bevételeknek, akkor tisztán látjuk, milyen óriási jelentősege van reánk nézve az idegenforga­lomnak. A gazdasági jelentőség tehát megállapítható, de fel nem mérhető és számokkal ki nem fejezhető annak nemzeti és politikai jelentősége. Ha­zánk jelenlegi szerencsétlen helyzetében ez talán meg nagyobb súllyal esik latba. Régen nem ismertek bennünket, vagy a legjobb esetben rosszul is­mertek, most ez a tudatlanság, illetőleg nemtörődömség szünőfélben van, ami jó reményeket kelt bennünk a jövőt illetően. A trianoni béke keserx/es áron tanított meg bennünket arra, hogy a külfölddel meg kell ismertetni magunkat. Ma már nem tévesztenek össze bennünket Bukaresttel, multunkról, földrajzi helyzetünkről, jelenünkről többet tudnak, mint régen* Én ugy ér­zem, hogy Idegenforgalmunknak ebben rendkívüli érdemei vannak. Az idegen­forgalom nemzeti és politikai jelentőségét tehát nekünk, akik Európa kis­népei között legjobban rászorulunk a hatalmasok megértésére, sohasem sza­bad szem elől tévesztenünk. Mi, a főváros sokat áldoztunk a propagandára, de elmondhatom, hogy nem hiábavaló módon. A jövőben is fokozott mértékben igyekszünk áldozatokat hozni, mert meg akarunk felelni annak a feladat­nak, hogy azt a gazdasági és nemzeti értéket, amelyet ma már az idegenfor­galom jelent, megbecsüljük, megóvjuk és tovább növeljük,. /MOT/H Pro d o m o : ­A Piarista Diákszövetség vacsoráján résztvevő előkelőségek névso r át, továbbá a keretet a MOT egyik ké­ sőbbi kiadásában fogjuk közölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom