Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1
1936-04-15 [137]
MAGYARORSZÁG VIZGAZDASÁGI POLITIKÁJA. Rohringer Sándor előadása az Országos Nemzeti Klubban. Az Országos Nemzeti Klub szerda esti összejövetelén R o h r 1 n g e r Sándor miiegyetemi tanár tartott rendkivül érdekes előadást "Magyarország vizgazdasági politikája" cimmel. Az előadó szerint a vizgazdasági politika a vizek kértételei ellen való védekezésben, s ennek megtörténte után a folyóvíznek erőtermelésre, hajózás- ás öntözési célokra való okszerű felhasználásában jut kifejezésre. Magyarország vizgazdasági politikája Széchenyi István fellépésével kezdődik, akinek nevéhez fűződik a Tlsza«szabályozás és a magyarság bölcsője, az Alföld ármentesi. tésének megszervezése. Ez a terjedelmében és hatásában Európában első helyen álló munka biztosította az Alföld gazdasági• megerősödését, a régi mocsárvilág helyébe virágzó artlkultura alapvetését. A régi Magyarországon kereken hatmillió holdat mentesítő dunai és tiszai ármentesítés 1 munkálatokat 1846-ban kezdték, s a birtokos érdekeltségek áldozatkészségé-lei hajtották végre. Az ármentes itések végrehajtása után a vizek hasznosításénak kellett következnie, igy a magyar folyók vlzerejónek felhasználása. Sajnos a vizerők túlnyomó részét,95%-át r - a trianoni határok megvonása folytán elvesztettük. Szükreszabott vizgazdasági politikánknak egyik főfeladata maradt a hajózás és az öntözés. Á Dunának nemzetközi vizi uttá való tételét a versaillesl szerződés mondja kl, s ez egyúttal módot nyújt arra, hogy terményeinket egyrészt a Fekete- és Föluközl-tengeren át, másrészt a Dunán fel, a Rajna völgyébe, a nyugati országok felé szállíthassuk, amit annálflnkább remélhetünk, mert az építés alatt lévő Rajna-Majna-Duna csatorna biztosítani fogja az Északi-tengertől a Fekete-tengerig terjedő nagy európai viziuton való közlekedést, s ezzel piaoalnknak a német es holland partokig való kiterjesztését. Ennek a nagy vlzlutnak magyar szempontból lényeges kiegészítő része lesz a Duna-Tisza-csatorna* Ezt megelőzőleg kívánatos a Kőrösök és a Berettyó hajózhatóvá tétele, miáltal az ország legtermékenyebb területei kapcsolódnak bele a nemzetközi hajóutba. Ezeknek a feladatoknak a megoldása után lehet szó további hajóutak kifejlesztéséről. A vizgazdasági politikának további igen fontos fejezete az öntözések kérdése, ami különösen az Alföldet illetőleg ma közérdeklődés tárgya, de egyúttal a legtöbb nehézséggel járó feladat. Folyóink a Tisza, a Szamos es a Körösök szélsőséges vizjárásuak, a legnagyobb szükség idején, nyáron kevés vlz van a folyókban, a tárolás helyei pedig a dombvidékkel együtt idegen megszállás alatt vannak, amivel szemben csak a síkvidéken, tehát például/a Hortobágyon csekély értékű területen való mesterséges, de aránylag költséges tárolás lehetséges. Az öntözésnek egyes birtokokon belül való berendezési költségei szintén hátráltatják az öntözések terjedését, sőt sajnoe csökkenés állott elő, mert a háboruelőttl Időtől kezdve mintegy tízezer holddal csökkent az öntözések terjedelme. Az állam feladata, vagyis a vizgazdasági politikának az öntözésre irányuló része csak az lehet, hogy az öntözések terjedését elősegítse* Államköltségen épülő olyan csatornák, amelyek az öntözéshez értő, a beruházási összegekkel rendelkező ás öntözni szándékozó birtokosok területeihez hozzák a vizet, kivánatosak, ha a költség arányban van a remélhető termésfokozással. Kivánatos továbbá az öntözés ismeretének terjesztése, öntöző mintagazdaságok létesítésével. A telepítésekkel kapcsolatos öntözés célszerű, mert lehetővé teszi a fc-lsebb területen való gazdálkodást. Általában az öntözések a kisbirtokokon sikerülnek legjobban, de természetesen gondos, céltudatos vezetés mellett a nagyobb birtokokon ls hasznosan berendezhetők, A helyes öntözési politika a mezőgazdaság fejlesztésének integráns része, s elsősorban gazdasági, pénzügyi, szociális és birtokpolitikai feladat, s ha az ebből folyó előfeltételek megvannak, akkor következik az öntözés végleges műszaki megoldása. Az Országos Nemzeti Klub nevében Karaf láth Jenő elnök mondott köszönetet a nagy tetszéssel fogadott előadás ért. A legközelebbi vitaestén Imre József dr.egyetemi tanár tart eHőadást "Csoda az orvostudományban" címmel, /MŰT/Ó.
