Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-11 [137]

/"Mezőgazdaságunk üzemi eredményei 1934-ben" Folytatá s.l./ A második rész a tulajdonképeni számtartási eredményeket tartalmazza. Az itt közölt adatokból látjuk, hogy a hüvolyosok ós magvak, továbbá az ipari növények termelésének aránya valamelyest emelkedett az adatszolgáltató gazdaságokban, mig az ugar terület visszaesést mutat. Az adatszolgáltató gazdaságok állatállománya tekintélyes mertékben meghaladja az átlagos gazdaságokét minden állatnemnél és az előző évhez viszonyítva szembetűnő a sertésállomány emelkedése,, A gazdaságokban fekvő összes tőke értéke az 1933„évihez képest valamelyest • emelkedett és egy kat.hold mezőgazdasági területre számítva 850 pengőt tett ki. Egy külön fejezet a mezőgazdasági üzemek nyers hozamát tünteti fel. Az egy kat.hold mezőgazdasági területre-eső nyershozam értéke 125 pengő, az előző évi 118 pengővel szemben, A nyershozam alakulását részletes vizsgálat tárgyává téve azt látjuk, hogy amig 1934-ben a növénytermelésből eredő nyershozamnak csekély mértékben bekövetkezett emelkedése abban leli magyarázatát, hogy az előző évinél lényegesen kisebb terméseket magasabb áron lehetett értékesíteni, addig az állattartásokból eredő majdnem változatlan volta viszont a nagyobb állatállomány kedvezőtlenebb értékesítésének volt a következménye. Az adatszolgáltató gazdaságok nyershozamuknak kereken hatvanöt százalékát hozták piacra. Búzából 50$, rozsból 22%, burgonyából 53$, tejből 69$, sertésből 71$ és baromfiból 58$ került értékesítésre. A gazdasagok üzemköltségei is valamelyest emelkedtek. Egy katasztrális hold mezőgazdasági területre számítva 109,5 pengőt tettek ki az üzemköltségek az 1933, évi 106,4 pengővel szemben. Az üzemköltségek közül a legnagyobb tételt - 51$-ot - a munkaköltség teszi, A munka költségek általában 1934-ben magasabbak voltak, mint 1933-ban, de nem érték el az 1932,évi munkaköltségek szinvonalat, A folyó üzemköltségek az összes üzemköltségek 31$-át teszik ki. Ezek közül az adók ós az erőtakarmányok költségei a legjelentősebbek. Különösen szembetűnő a takarmányvásárlási, költségek majdnem 100$-os emelkedése. A kiadvány igen behatóan foglalkozik a munkás és munkabér viszonyok kérdésével. A ho"dankint 56 pengőt kitevő összes munkaköltsegból 32 pengő a munkabér, A többi a gazda és családja munkájának értékére esett. Az előző évhez viszonyitva a terményjárandóságok jelentősége emálkedett, mig a kószpénzbér és egyéb szolgáltatások részaránya csökkent. Az összes munkabérből 61$ az éves alkalmazottak bérére, a többi az időszaki munkások bérére jutott. Jelentősen emelkedett az előző évhez viszonyitva a szakmányos munkások bére. Egy át?agos•ga&dasági cseléd bérének önköltségi értéke 1934-ben 518 pengőt tett ki, A munkások foglalkoztatásának mértéke megfelelt az előző évinek és egy kat, hold mezőgazdasági területre 26.7 férfimunka napot tett ki. Egy redu-' ká lt férfi munkanap átlagos költsége 1,84 pengő volt aZ előző évi 1.53 P-vel szemben, A g&zdaságok 15.61 P.tiszta hozamot értek el átlagosan az előző évi 11.57 P-vel szemben, ami a c selekvő tőkéhejj visgonyitva 1.84$-os kamatozásnak felelt meg. Az előző évben 1.46$-ot tett kl a kamatozás, A bazdasábok 70,5$-a ért el tiszta hozmot, mié, 29,5$ veszteséöfeel zárta elszámolását. A kisüzemek általában véve kedvezőbb üzemi [Ári) eredményt mutattak, mint a na&y- és középgazdaságok. \zSs AZ OMÜE kiadványa foglalkozik a bazdálkodó egyéni jövedel• mének mee,állapításával is. Ez az u.n.mezőbazdasábi jövedelem . • 31 pengőt tett ki holdanklnt, a megelőző évi 28,28 penbovel szemben. Számításba kell azonban venni,hogy ebből az összegből 23.7 penbőt a gazdák munkabéribénye tett ki, vabyls az az érték, anelyet a bazdasábban kifejtett családi munka képvisel. Számításokat látunk a kiadványban arra vonatkozóan is, hoby a bazdasábok mekkora összebbel járultak a nemzeti jövedelem byarapltásához, A közölt adatok szerint 82,44 pengőt tett ki az a teljesítmény, amelyet a bazdasábok,' vabyonjáradék. munkabér 1 (sénv. adóssá^kamar. munkabér és közterhek cimén az összes-