Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-08 [137]

EGYHÁZI HÍREK A REFORMÁTUS RENDŐRÖK ÉS "Ü'.OLTóK NAÖYHETI URVACSORÁJA. Szerdán délután a fasori református templomban vettek natyheti Urvacsorát a budapesti m.kir.Államrendőrség és a hivatásos tűzoltóság református vallású tagjai. A mintegy hatszázhusz főnyi rehdőrosapat élén megjelentek: Szemerjai Kovács D

énes dr .min.tanáosos, a belügyminisztérium rendőri főosztályának vezetője, Kalmár Béla dr. főkapitenyhelyettes, Török János dr.rendőrfo>anancsnok, Barna Béla, Bartóffy János dr., Bóna Pál dr., Bede József, Laky Elemér dr. ós Ozory István főtanácsosok, továbbá Kélnay Gyula dr.főtanáosos, a valláserkőlosi rendőroktatás vezetője és ihen sok rendőrtiszt. Az összesen százharminc tűzoltót Teasdale Ottó főparancsnok vezette. A Szent Vacsorára előkészítő* beszédet R a v a 8 z László dr.dunamellókl püspök mondotta, majd a püspök Szabó Miklós rákospalo^a-ujvárosl lelkész, Tóth József külsőjózsefvárosi lelkész és if j ,B i b e r a u e r Richárd diakonisz9za-.efc.yleti lolkész közreműködésével kiosztotta a szent jegyeket* /MOT/F. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR HÍREK K szekció ZILAHY LAJOS MEGVÁLT A "MAGYARORSZÁG" SZ'2RKSS*.TE35TŐL> Abból az alkalomból, hogy Zilahy Lajos megvált a Magyarország szerkesztésétől, az Író és a lapvállalat között a kővetkező levélváltás történt: "/z Est Lapkiadó r.t.igszgatóságának, Budapesten. Hivatkozással S&lusinszky Imre főszerkesztő úrral folytatott tárgyalásomra, hivatalosan Is bejelentem, hogy a Magyarország szerkesztésétől folyó év április hó elsején megválók, Elhatározásom nem érheti váratlanul a t^ igazgat óságot, mert azt már hónapokkal ezelőtt előre jeleztem. Szükségesnek tartom, hogy elhatározásom indokait ezúttal Írásban is leszögezzem. Elsősorban szerkesztői elfoglaltságom és' irói pályám között olyan ütközés támadt, amelyet előre nem láthattam. A mai rendkívüli időkben a szerkesztői elfoglaltság nemcsak arra az időre terjed ki, amelyet a szerkesztőségben eltöltöttem, A lappal ós a napi politikával adódó sok irányú fejlemény azt az időmet is felemésztette, amelyet Írói munkáim számára tartogattam. A dolognak ez a része talán áthidalható lett volna, ha a lapon csak mint főmunkatárs szerepelek, A mostani megoldást, hogy legyen a lapnek egy felelős szerkesztője, aki nyugdíjazva van és legyen egy szerkesztője, aki nemcsak nem jár be a szerkesztőségbe, de köztudomás szerint hosszebb ideig külföldön tartózkodik,telje sen egészségtelen állapotnak tertora. Mindezek azonban csak formai kérdések. Sokkal fontosabbnak érzem azt, hogy az elmúlt két esztendő alatt a vállalat részéről politikai bizalmctlanság fejlődött ki azzal az irányzattal szemben, amelyet a lap átvitelekor vállaltam, ez munkámat & múltban is megbénította, a jövőben pedig teljesen lehetetlenné teszi, Sclusinszky Imre véleménye szerint ez a bizalmatlanság nem állott fenn ós e pillanatban sem áll fenn. Sajnos, én ennek léptennyomon az ellenkezőjét tapasztaltam, A közvélemény felé e pillanatban ugy hat a dolog, hogy a Magyarország hasábjain kialakult irói frontot teljesen szétszórták, s a lap feladta annak a szellemi mozgalomnak az irányzatát, amelynek Jegyében két évvel ezelőtt átvettem. Most nem tudok vitatkozni azon, hogy ennek az irányzatnak anyagi szempontból volt-e sikere? De felteszem a kérdést: ha nem volt és ha a lap uj irányba való eltolása a példányszám emelkedésével jár, mi szükség van arra, hogy a nevemmel jegyezzek egy lapot, cmely tisztán a pesti közönségnek készül? Én a Bartha Miklós és a Gaal Gaszton szellemi örökségét vállaltam és ha a vállalst üzleti szempontjai azt mutatják, hogy ennek a szellemi irányzatnak folytatása változatlanul ráfizetéssel jár, nem érzem feljogosítva magamat, hogy ennek az irányzatnak folytatását követeljem a vállalattól. He valóban igy áll a helyzet, szamomra nincs [/ más választás: megválni e leptól. /folyt, köv./ /Í3\i