Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-17 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUD03IT6 Kézirat Tizenharmadik kiadás* ^f* ff Budapest, 1936

e március I7

8 / ^ XVIII,évfolyam-64, szám, EGYHÁZI HÍREK BAKAY LAJOS EGYETEMI TANÁR ELŐADÁSA: AZ ORVOS ÉS A BETEG. A Magyar Református Diákok Soli Deo Glória Szövetségében kedden este nyolc órakor rendkívül érdekes előadást tartott a nagyhírű sebészprof ess zor^, B a k a y Lajos'dr<, egyetemi tanár, a budapesti'II. számú sebészeti klinika igazgatója*) Számos kiváló orvos volt jelen, köz- . tük Máthé Dénes, Kubányi Endre tanárok és többen mások. Kád ár Mihály dr

e főorvos, a S.D.G, Szövetség orvoskollégiumának elnöke köszöntötte az illusztris előadót f a„ki a Krisztus, előtti orvosi etika gondolatrendszerét Ismertette bevezetőül, - már az úgynevezett huppokráteszi iskola az igazságszeretet és emberszeretetet állította az orvos két fő alaptörvényénekc Az orvosnak többnek kell lennie, mint egyszerűen jó embernek, lelkiismeretességben, odaadásban, a beteg sorsával való azonosulásban kell többet adnia az orvosnak. Mindig meginduló sziv a fájdalom és a szenvedés láttán, ugy azonban, hogy ez az orvos munkáját hátrányosan ne befolyásolja. Bizonyos vallásos is erkölcsös komolyság az igazi orvos első feltétele,, Különösen akkor kell ezt hangsulyozni

s amikor a képzelődő, a hipochonder betegek száma annyira szaporodik,- az orvos sohasem adhatja oda magát sarlatánizmusnak, "Sok baj van a lexikonok által megzavart fejű betegekkel és ezt'a bajt még megtetézi az, ha az orvos esetleg bőbeszédű, tudákos ember." Viszont nem szabad soha felejtenünk, hogy"rengeteg ember szaladgál körülöttünk, akit "megölt a háború , anélkül, hogy a gránát szétroncsolta volna a testét""... Az orvos és a beteg egymáshoz való viszonya - az előbbiekből önként következik - Jórészt pszichológiai, lelki kérdés es az igazi orvos v alóban a lelkét adja oda betegéért

0 A bizalmat nem lehet erőltetni, de az orvosban való bizalom nélkül nagyon nehéz a gyógyulás, a gyógy lás folyamatában az orvosnak szinte munkatársa a beteg. Az orvos mestersége legalábbis hivatás, de méginkább művészet, sokban hasonlít a lelkészéhez, roppant türelemre, állandó önfeláldozásra van szüksége. Aki komolyan gyógyítani akar, annak értenie kell a lélek nyelvén is beszélni. Megjegyzést az orvos sohase tegyen a beteg állapotára, mindig azt tartsa szem előtt, hogy Isten lehelete: a lélek lakik minden szomorú sorsú emberben, Bakay professzor a továbbiakban érdekes Intelmeket hangoztatott arról, hogyan viselkedjek az orvos, amikor a beteggel foglalkozik, "Ha indulatosak, hafagosak vagyunk, inkább ne szóljunk és ne cselekedjünk" ezt a marmontelá»l mondást sohase felejtse el az orvos. Súlyosan elitélte Bakay professzor a "rák-hisztériát", túlságosan sokat foglalkoznak s zéltóberwhosszában a rákveszóllyel, Így felesleges izgalmakat keltenek. Kl." fejtette, hogy a beteg szempontjából is mennyire üdvös dolog volt a mostani gazdasági válságot megelőző idők háziorvos-rendszere, amikor a doktor nemcsak az elszigetelt betegségről, egy-egy esetről kap<htt képet, de tájékozódása volt az egész családról, a bajok összefüggéséről. Ma ennek az eszményi állapotnak tökéletes ellentétét látjuk az orvosi tömegrendelésekben, Itt az orvoö általában legjobb szándéka mellett sem kéjes a dolgok mélyére hatolni. . . .:.iz?i"7 • .JMS . - •"' iC Hangoztatta végül Bakay tanár, hogy'a mai fiatalság lelkét,, a fiatal orvosok lé le kál lapot át meg kell érteni, ez a nemzedék' "ősszeí született", tavaszt alig ismert, meg kell értenünk, ha néha keáerüen nyilatkozik ás próbálni kell minden erővel sjsgitenirajta. A nagyszámú hallgatóság lelkes odaadással hallgatta végig a professzor rendkívül élvezetes, közel másfél órálg tartóü előad Isit. /MOT/P „