Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-31 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat k<> Hatodik kiadás,. 7— Budapest, 1936. március 31, u XVIII. évfolyam 75. szám. HORATIUS ÉS BERZSENYI EMLÉKEZET ÉNEK SZENTELTE ÖSSZES ÜLÉSÉT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AICÚOÉMIA. - Az Akadémia elnöke, József királyi herceg emlékbeszédet mondott Roratiusról és Berzsenyiről. *» A Magyar Tud»mányos Akadémia nagyszámú és előkelő közönség részvételével fcsszes ülést tartott, onelyet megelőzően az Akadémia nyelv- és széptud*mányi ssztálya ülésezett. Az osztályülésen M e 1 i ch János mondott elnöki megnyitót, majd P a p p Ferenc levelező tag "Gyulai Pál politikai és .társadalmi köre a kiegyezés korában" cimmel értekezett. Az összes ülésen J ü z s e f királyi herceg, az Akadémia elnöke elnökölt, aki megnyitóbeszédében megemlékezett Horatiusról és Berzsenyiről, - Horatius születésének kétezeréves fordulóját tavaly ünnepelte a müveit világ - monds-tta a királyi herceg. E két ezeréves dicsőség - mondhatnám - szinte egyenlő a megvalósult halhatatlansággal! Horatius költészete átsugárzott a középkoron, olvasta és szerette Petrarca, nálunk Petőfi tölténytáskájában hordta zsebkiadását. Itt találta meg a vele legrokenabb költői lelket Berzsenyiben. Méltó tehát, hogyScettőjüket együtt ünnepeljük. J- A továbbiakban József királyi herceg megállapította, hogy a magyar és a római jellem között.van valami roken, erőteljes vonás, s ez is közelhozza óket. egymáshazp majd igy folytatta: - Mégis nagysn különbözik Berzsenyi költészete még akkor is, ha Horatius alapeszméit követi. 0 sohasem puszta, másolója Horatiusnak, mert még a hozzá legközelebb álló ódáiban is megtaláljuk sajátos eredetiségét és egyéniségét. - H«gy ha azt kérdeznék tőlem - hangoztatta a királyi herceg,—-hogy Horatius, vagy Berzsenyi áll-e közelebb lelkemhez, minden habozás nélkül azt felelném, hogy Berzsenyi. Horatius ugyaa gazdagabb eszmékben, több érzéke van érzelmesség, finom guny iránt és szinte érezni lehet - költeményeit olvasva - hogy mennyire élvezi az élet gyönyöreit. Ezzel szemben Berzsenyi melegszivü, mélyen érző ember, izig» vérig hazafi. Megkapó pátosza. erŐsebb, szenvedélyesebb; lángoló hév lobog költeményeiben, amely magával ragadja az olvasót; hullámzó kedélye tiszta és rokonszenves: ő maga pedig mindenekelőtt igaz magyar! Az összes ülései megjelent diszes közönség hosszasan ünnepelte József királyi herceget emlékbeszédének elhangzása után, majd Császár Elemér, az Akadémia rendes tagja "Berzsenyi Dániel jelentősége" cimmel tartett előadást, megemlékezve arról, hogy most száz éve, ir)36-ban halt meg a nagy költő. Az előadó azt iparkodott megállapítani: hogyan tükröződik a jelen világa előtt Berzsenyi élete és munkássága, mi a jelentősége mint embernek, mint költőnek és mint gondolkodónak. Berzsenyi emberi pályája páratlanul áll a magyar közéletben: erejének hihetetlen., megfeszítésével a legkedvezőtlenebb szellemi és lelki viszonyok között - fejtegette Császár Elemér - műveltségben olyan magasra emelkedett, mint korának legkiválóbb férfiai. Mint költő a nemzeti klasszioizmust a tetőpontjára emelte, Horatiusnak leg- . kiválóbb tanitványa, nemcsak nálunk, Jianem az egész világon. A római ódának mesteréhez méltó művésze és nagy ódáival versenyeznek értékben b&rongó elégiái - e két műfaj legjobb darabjai költészetünknek,éppen olyan maradandó értékei, mint Vörösmarty, Petőfi ésArany költeményei. De nemcsak nagy művész Berzsenyi, hanem nagy .-gondolkodó is. Az élet és az erkölcs kérdéseit páratlan erővel tudtamegkapó szólamokban rögzíteni és azok szállóigékké válva a magyarság ícozbiitokai ma és maradnak a késő századokig. Berzsenyi költészete egy pár remekével beletartozik az élő irodalomba. /Folytatása következik./ •* nuc/Ánnc i v\ r. i it-