Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-16 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, Huszonkettedik k i a d á s, Budapest, 1936, március 16, £j' * XVIII, évfolyam 63,szám

e H ÍREK —A CUKÓRBAJ030K MAGYARORSZÁGI áGYESÜLSTE vasárnap délelőtt tartotta rendes t;vi közgyűlését, amelyen megválasztotta az uj tisztikart és választmány t.E^Tnökké eggihangulag lovag Sypnewszky György ny, altábornagyot választották meg.Az egyesület célkitűzése a cukorbetegek tömegeinek kebelébe való beszervezése, hogy a szükséges gyógytényezők kedvezményes áron á^lljanak a tagok rendelkezésére.Az egyesület kiadja a.Cukorbetegek Lapjlí^cimü lapot, melyet a tagok tagdijuk ellenében kapnak. /MOT/B. POLITIKA §§A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Nemzeti Egység cecei szervezete a vasárnapi nemzeti ünnep alkalmából a község főterén ünnepélyt rendezett, amelyen mintegy ezerfőnyi lelkes közönség vett részt, A nagysikerű gyűlés ünnepi szónoka Zech Alfonz báró volt, /n„/ GRóSZ EMIL PROFESSZOR ELŐADÁSA: "A SZEMÉSZET AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN" 0 Az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának rendezésében, • ma, hétfőn este igen érdekes előadást tartott a bizottság elnöke, a világhírű magyar szemészprofesszor: G r ó s z Emil dr. egyetemi

1 tanár, a budapesti Tudományegyetem I. számú szemklinikájának igazgatója. A nagyszámú és előkelő közönség soraiban ott volt Auguszta királyi heroegasszony, Scholtz Kornél ny. államtitkár, Kornis Gyula, a Tudományegyetem rektora, Kenyeres'Balázs prorektor, Molnár Andor kultuszminisztériumi miniszteri tanácsos, a professzorok közül: Verebély Tibor, Bakay Lajos, Herzog Ferenc, Bélák Sándor, Schaffer Károly, Korányi Sándor báró, Illyés Géza, Jakabházy Zsigmond, Imre József, Ádám Lajos, Balogh Ernő, Huzella Tivadar, Blaskovics Lá~szló, Hainlss Elemér, Schafranek János, Manninger Vilmos, Krepuska Géza, Sarbó Artúr, Pauncz Márk, ott volt Petres József, az OTI alelnöke, V/eiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke, Ajkay Zoltán dr, tábornokorvos, Schafler József magántanár, Horay Gusztáv magántanárok és számosan mások az orvostársadalom kiválóságai közül. Nagyszabású szemészettörténeti bevezetéssel kezdte Grósz professzor. Elmondotta, hogy mindössze kétszázévvel ezelőtt a hollandiai Leideriben Boerhaawe professzor még az orvosi tudomány valamennyi ágazatát egymaga adta elő, - 1780-ban a budapesti egyetemnek viszont már öt orvostanára volt, száz évvel később tizenhat, ujabb ötven évvel któbb harminc, ma pedig a redukciók következtében ujbel már csupán huszonnégy professzora van a budapesti orvosi fakultásnak. A szemészet első rendes téglára Budapesten Fablnl T. János lett, 1817-ben, s ezzel a tanszékalapítással az összes nagy nyugati államokat megelőzte Magyarország, Az utolsó negyedszázad folyamán a szemviz3gáló módszerek tökéletesedtek, a betegségeknél az öröklés szerepe igazolódott, de egyúttal kétségtelenné vált a központi idegrendszer és a szembajok összefüggése Í3. Egyes szembetegségeknél a " tuberkulózisnak, a zöldhályog előidézésében a vérkeringésnek és az érfa- • lazatnak szerepét állapították meg

0 A gyógyítás: szempontjából rendkívüli halad ást'jelent a röntgen, a rádium, a diatermi a és a rövidhullámok alkalmazása, óriási lépésekkel haladt előre a szemészet a hályog, a zöldhályog és az ideghártya operálásában. Itt tért át Grósz Emil professzor arra a tervre, amely szerint a budapesti Tudományegyetem II, számú szemklinikáját megszüntetni akarnák. Kifejti, hogy az uj járóbetegek száma a két klinikán évente most már huszonnyolcezer, amelyből hétezer a II, sz, klinikára esik

? a behtfekvő betegek száma viszont megközelíti a 2.700-at a legutóbbi'évben, A magyar szemészetnek ezt a pozícióját meg kell őrizni, a II, sz

c tanszék beszüntetése közegészségügyi, tanítási és tudományos szempontból egyaránt nehezen volna elviselhető, >_ , ^, , .. / /Folytatása követ ke zik»/