Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-26 [136]

JU^GYAÍ? O r !S2„\ 03 TUDóSITó K ó z 1 :• a t t " Negyedik kiadás. . -i 4 mmit /J* %L ——— —' —• —­Budapest, 1936. március 26. ff XVIII. /fokára 71* szám. /NéMETH IEEE ELo.iDi.3A S ZOMB AT HELYEN. Folytatás 1./ A dunántúli szellem a lakit é.sában jelentós szerepe volt a Dunántúl tájké­pi je""! egének is,.* Nem sík, mint az Alföld, nincsenek vege lét hatatlan rónál, amelyeknek fárasztó végtelensége renyhe heveresre, vagy szilaj neki iramod ásr a csábit. De nincsenek félhet fogé hegyei som, a fantáziát misztikus magasságokban izgató sötét és mely völgyei sem es nincsenek zugó, nyugtalanító hegyi folyói és patakjai sem, mint Erdélynek és a Felvidéknek. Csak szelíd hegyecskai vannak és enyhe dombjai, széles nyilt völgyei, bölcs, nyugodt táj, nincsenek szélsőséges szeszélyei. Komoly vidék, mely hajlandó mosolygásra is. A táj geológiai jellegének megfelelő az a növényi dekoráció is, ami rajta pompázik. Ez & tájképi hangulat, amely lényeges elemeiben jelentékenyen nem változhatott a tör­ténelmi ld k folyamán, nem alakíthat sem szélsőséges, sem szertelenül viharzó, sem fásultan renyhe, sem ábrándosan merengő lelket, de nem for­málhat gótikus rajongásra, vagy céltalan emésztőd ésre való hajlamot sem. Ez a tájképi hangulat, ez a klíma, ez a flóra csak a szilárd, föld ön ál­ló bátorság, állandóság, a nyugodt határozottság, az okos serényseg és a reális valóságtól soha el nem rugaszkodó lelkiismeretesség kollektív karakterét nevelhette, AZ erkölcsi komolyság és felelősségtudat szelle­mét táplálhatta. Ez a müvelésre csábító, dus fürtöket, gazdag zamatokat klnálo föld a müvelés erényeire is csábított: a szorgalom, a tudás, a kitartó érdeklődés - általában a művelődés fegyvereinek csiszolására, Németh Imre ezután a Dunántúl történelmi tájainak erőiről és hatóenorgiáiról beszélt, 3 azokról a művelődési emlékekről, amelyei* a hajdani nagy római kultúra maradványai, majd a honfoglalás lde­jénől adott történelmi képet a Dunántúl földjéről és népeiről. Majd ar­ról a századról beszelt, amely a honfoglalástol István trónralép-..seig eltelt és amely már megmutatta a történelmi sors szándékát. Hogy mit je­lentett István király és as istváni gondolat a magyarság számára, de kü­lönösen a jellegzetes dunántúli szellem kialakításában, az benne él már a müveit közéüdatbari, épp ügy mint népünk áhítatos érzcsvil ágában - mon­dotta Németh Imre,, de mégis a történelmi elhatározások* amelyek a Dunán­túlt tettek hosszú a* század okig jóformán egyedül irányító királyi szék­helynek, megszabták egy ezredévre a. Dunántúl történelmi hivatásának út­ját. Ez az ut mindig az egyetemes művelődés utja volt, mindig a nagyvo­nalú, az európai hivatás tudatát. 1 áthatott magyar imperiálls gondolat ütja volt és mindig a nemzeti lét szükségleteinek legbensőbb lényeget kel*esŐ szellem utja volt. Földrajzi táj és történelmi elrendezés egyér­telműen munkáltak azon a szellemen, amely az egyetemes magyar életben a magyar művelődes, a magyar tökéletesedés ' heroikus erőfeszítésében mindig a nagyvonalú szervezés, a magasabbrendü és finomodott szellemiség, a széthúzó egységek összefogására egyedül képes erkölcsi komolyság lelkiismeretet képviselte. Ennek a szellemnek csontrendszérót a földraj­zi táj erei alakították, páncélozták, - fényes vértezetet a történelmi táj, a történelmi sors kovácsolta, Németh Imre ezután áttért az egyéni es nemzetiségi öntudat világosod ás ának századára, a XVII. századra, amelyben a szelemiség tel­jes fegyverzetében a már kialalcuit dunántúli szellem teljes és tökéle­tes kifejer.ődébóh jelenik meg Zrínyi Miklós a költő. Költő, k.tona ás politikus. Nem hiszem - mondotta -, hogy a dunántúli szellem minden lé­nyeges' vonását annyira egyesítette volna magában bárki is, mint Zrínyi Miklós, Nemcsak korának, de minden magyar Időknek egyik legnagyobb, legizzóbb magyarja. Jelmondata: Ne bántsd a magyart I Nem tudom, mit szólnának a fajtisztaság apostol...! ezzel a jelenséggel szemben - mondot­ta Németh Imre -, amelyéén a délszláv és a magyar vers g keveredése, mint annyi más esetben is, a legpompásabb magyart és korának egyik leg­nagyobb egyéniségét teremtettei A Dunántúl vérségi keveredésének milyen jellemző példája az ő személye, /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom