Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-24 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ " ' K é z i r a t. Tizennyolcadik kiadás, yáBudapest, 1936, március 24, sf XVIII, évfolyam 70,szám, /Berzeviczy Albert temetése. Folytatás, / Hónán Bálint kultuszminiszter beszéde. Berzeviczy Albert ravatalánál az első gyászbeszédet' H ó m a n Bálint kultuszminiszter mondotta a kormány képviseletében, ~ A magyar királyi kormány nevében jöttem búcsúzni Berzeviczy Alberttől -^mondotta a miniszter -, tiszteletet adni a poll-' tikus és államférfi, a tudós és íré, a közéleti ember és az ember emlékére. - Reg letűnt idők köztünk maradt öreg tanuját búcsúztatom, ki egykor fiatalon öröegeket megszégyenítő komolysággal és tapintattal töltötte be öregebbekre szabott hivatáskörét, öregen pedig fiatal hittel és fiatal erővel dolgozott versenyt velünk fiatalokkal, Berzeviczy Albert mindhaláláig cselekvő tagja volt a magyar közéletnek, részese és egyik irányitója korunk szellemi mozgalmainak, de egész egyéniségével rég elmúlt korok talajában gyökerezett. Sokaktól irigyelt és hasztalanul utánzott előkelő modorát, a hivatali és társadalmi állás tekintélyének ós az emberi méltóságnak szertartásos tiszteletéből levezetett öreges formatiszteletét, európai magyarságát, egyetemes érdeklődését és megkapó szónoki készségét a szülői ház, a vármegye és a parlament öregeitől ifjan megismert reformkorszak szellemi tárházából hozta magával. Alkotmányjogi érdeklődése ós a békés kiegyenlítés jegyében haladó politikai szemlélete az absolutizmus koránok gyermekéveiben már közvetlenül megismert gondolatvilágában gyökerezett. Közéleti egyéniségét a kiegyezést nyomonkövető liberális korszak a'zsmevilága determinálta, - Közéleti pályájának első négy évtizede a magyar politikai élet történetének a két Tisza nevével jelölt korszakéra esik, Tisza Kálmán szabadelvű pártjának es Tisza István nemzeti munkapártjának volt kimagasló .tagja, már ifjú képviselőként egyik legjobb parlamenti szónoka, közoktatási, közigazgatási, alkotmányjogi, majd nemzetközi jogi kérdésekben is kiváló szakértője. Harmincegy éves korában kultuszminiszteri tanácsos és az egyetemi ügyek irányitója, harmincnégyéves korában • hét éven át vallás- és közoktatásügyi államtitkár 8 e minősegében az ovódai reform, az iskolánk!vüli népmüvelés, a modem iskolai testnevelés, a korszerű muzeumfejlesztós ós a harmadik egyetem kezdeményezője, szociális terén a tanárok és tenitók nyugdíjügyének rendezője volt, A millenáris években a képviselőház alelnöke, később rövid ideig kultuszminiszter , majd házelnök volt s mint az országgyűlés egyik legtekintélyesebb tagja vett élénk részt a képviselőház, a delegációk és az interparlamentáris unió életében, « Berzeviczy Albert közéleti egyéniségét, politikai felfogását és világszemléletét ez a politikai elhelyezkedés és ez a pályafutás deteitalnálta. Tekintélyét ez a képességeivel kivivott tüneményes emelkedés alapozta meg. Ennek a korszaknak képviselőjeként, e kor eszméinek, törekvéseinek, hagyományainak letéteményeseként ólt és működött mindmáig közöttünk. Halálával mégis nagy, szinte betölthete tlennek tetszS ür támadt mai közéletünkben, mert c nagy aggastyán világátalakitó történeti áramlatok sodrában sem vesztette el soha, egy pillanatra sem erős lelkének biztos egyensúlyát. Uj idők uj eszméinek, uj törekvéseinek, uj célkitűzéseinek közepette is megtalálta a maga magas hivatását és méltó munkahelyét, ahol képességeit változott viszonyok között is nemzete érdekében és szolgálatában gyümölcsöztetheti, - A magyar politikai életben bármegyei szolgálatának kezdetétől mindhaláláig, hatvan éven át résztvett, de a nagy változás után, elete utolsó köt évtizedében nem tévedt többé a napi politika mezejére. Aktuális pártpolitikai célok helyett egyetemes érdekű, nagy nemzetpolitikai célokra szögezte szemét, á Az alkotmányjogi kérdésektől a nemzetközi jog problémái felé fordult s f/j a magyar küpolitika önzetlen szolgálatát vállalta. Az állami kulturpoli•p ti ka hivatalos irányításából kikapcsolódva, a társadalmi kultúrpolitika '.' irányításában vállalt a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy társaság és mas egyesületek elnökeként- vezető szerepét. Államf érf iuból tudóssá, politikai cikkíróból publicistává és szépiróvá, /Folyt.köv./