Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-23 [136]

Budapest, 1936. március 23. ú XVHI. évfolyam, 69.szám A MAGYAR TUJXIÍÁKYOS AKABEM3A ES A KESFALUŰY-TÁRSASÁG GYÁSZÜ1ÉSE BaRZEVICZY ALBERT HALÁLA ALKALMÁBÓL. ^ ­A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután összes ülést tartott, amelyet a vasárnap hajnalban elhunyt volt elnöke, Berzeviczy Albert emlékezetének szentelt, A gyászülésen nagyszámben jelentek meg az Akadémia tagjai. Az Akadémia újonnan megválasztott elnöke, József királyi herceg, t Ab őrnagy elnökölt az ülésen. Az előadóterem elnöki asz­talát fekete gyászlepel borította és az Akadémia tagjai mely megillető­déssel, állva hallgatták végig az elnöklő József királyi herceg beszé­dét, amelyben megrendült szavakkal emlékezett meg arról a nagy csapásról, amely a magyar közéletet s elsősorban az Akadémiát érte Berzeviczy Albert elhunytával. A királyi herceg gyászbeszédónek bevezető részében ismer­tette Berzeviczy életrajzát, pályafutását, de különösen a magyar tudo­mányos és közéletben bstölsött pótolhatatlan szerepét. - Életet főképp az Akadémia es a Kisfaludy Társaság felvi­rágoztat ás'nak szentelte - mondotta József királyi herceg. Megbecsülhe­tetlen nagy érdeme, hogy a világháborút követő összeomlásban e két in­tézményt amit lehetett uj munkába állította. Ez nem volt cseki-ly feladat. Eközben résztvett az interparlamentáris konferenciakon, a szellemi együtt­működés munkaiban ós tudott időt szakitani arra is, hogy előadásokat tart­son külföldön. Fáradhatatlan munkásság, ritka lelkiismeretesség és köte­lességtudás, páratlan tapintat jellemezte egyéniségét, komoly megfonto­lás, higgadt Ítélet tudományos munkáit, i^ásmüvászetét pedig az irály és forma < Ökéle'.e ssége, Midőn az elnökségtől visszavonult, az Akadémia tisztelete es h Iája jeléül elhatározta, hogy képmását' nagyterme ré­szére - a szok-sos határidő mellőzésével - még éle­tében elk-'szitaeti szoborban^ a könyvkiadó bizottság pedig március 19-én elhatározta, hogy összegyűjtjük és kiadjuk akadémiai beszédeit, amelyben Akadémiánk h. rmincévi története foglaltatik. Ennek á határozatnak hirét meg jóleső érzéssel hallotta Berze-iczy Albert halálos., ágyán... • Az 8 neve József nádor ós Széchenyi István nevei sorában áll Akadémiánk történetének aranykönyvében, mert ó Akadémiánknak nagyte­kintélyű sziklaszilárd oszlopa és szerető, gondoskodó atyja volt, aki mikor halálát közeledni érezte - hiszen ő hetekkel ezelőtt beszélt köze­li haláláról - msgüresedett elnöki székének betöltését siettette, hogy ó xrteg maga vaüethesse be az uj elnököt teendőibe és tájékoztathassa a legfontosabbakról, amit ket-három nappal halála előtt megható lelki gyen­gédséggel meg is tett, - ő nem félt a haláltól - fejezte be beszédét József kirá­lyi herceg - és felságas lelkinagysággal készült rá, a haldoklók vallási vigaszait istenfélő lélekkel vitte magával utolsó nagy útjára. Nagy volt ő élatóben épp ugy, mint halálában! Áldott legyen emléke, mely Akadé­miánk történetének lapjain dicsfényben fog mindig ragyogni! A Kisfaludy-Társaság rendkivüli gyászülése. Az Akadémia gyászülöse után a Kisfaludy-Társaság tagjai gyűltek össze nagy számban a hétfő délutánra összehívott rendkivüli ülés­re, amelynek egyetlen tárgya Vo.inovich Géza másodelnök megemlé­kezése volt Berzeviczy Albertről, a társaság elnökiről, A másodelnök mély megindultsággal méltatta azokat a nagy szolgálatokat, amelyeket a társa­ság uj eletrekeltásóben Berzevicsy Albert nemcsak a társaságnak, hanem az egész magyar irodalmi életnek tett. Méltatta Berzeviczy irói ás tudo­mányos érdemeit, szellemének alőlxelőségét, s odaadó hűségét a társaság i ránt, » \]\A /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom