Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-20 [135]

KORNIS GYULA ELŐADÁSA A LIPÓTVÁROSI KASZINÓBAN A FIATALOKRÓL ES ÖREGEKRŐL, Pro d Ü m o: Komis Gyula ma este előadást tart a Lipótvárosi Kaszinóban, Beszédét mcs t kö­zöljük,, keretet a külsőaégekről egyik későb­bi kiadásunkban adunk, .lQjn±3_ Gyula előadása . bevezetéséül vázolta az apák és fiuky az öregek és fiatalok örökös küzdelmét a történet drámájában, ahol a nem*» zedékek felváltják egymást 0 Vizsgálta annak okait, hogy miért fokozódott ez a küzdelem a világháború óta. Jellemezte a mindenkori fiatalság túl­áradó vitalitását, fokozott önérzetét és becsvágyát, tapasztalathiányát és racionalizmusát, amely észből akarja ujjá alkotni a társadalom képét; uj értéktáblára törekvő korlátlan idealizmusát, amelyet az élet , ta­pasztalata még nem tett óvatossá... Mélyebben elemezte azt a lelki átala­kulást, hogyan hül ki fokozatosan az ujitásszomjas ifjúság radikalizmu­sa, hogyan higgad le az eget ostromló titán konzervatív kövér tekintéllyé, A radikális csak még fiatal konzervatív; s a konzervatív csak megörege­dett radikális,, Természetellenes pszichológiai látvány, ha a fiatalság nem reformszomjas, hanem az adott jelenbe fásultan belenyugv". Az ifjú­ságnak még nincsen múltja, tettekre és alkotásokra mint jogcímre reformok terén még nem hivatkozhatok. Legfőbb jogcíme fiatalsága: az ifjúság ter­mészeténél fogva'eleven mozgató erő, amely friss eszményeivel uj lehető­ségeket képvisel. Az ifjúságnak a fejlődés lehetősége a legfőbb kategó­riája: potencialiter még minden, - Az öregekben az életerő csökkenésének megfelelően az indulat megfogyatkozik: nyugodt megf ontolás, a s ok- tapa. sztalat csapadéka mint óva­tosság lép az agresszív alkotóvágy helyébe, Uj értékfelfogásra az öre­geknek már csekély a fogékonysága* Inkább analitikus, mint szintetikus, hátra s nem előre néz, birál s nem kezdeményez. Jellemvonása a filozofáló életstílus. Ezért a fiatalok az öregeket könnyű szerrel a haladás kerék­kötőinek, a hagyományos kátyúk kultuszát terméketlenül ütőknek, a reformo­kat csak kritizálni tudó impotens hitetleneknek, élő anakronizmusoknak bélyegzik, akik mint régen beérkezettek, beati possidentes, akarják él­vezni az élet javait, s nem engedik át helyüket a fiataloknak. Sok öreg sajátszerű müfogást is alkalmaz: fiatalosan viselkedik, hogy az ifjúság illúzióját keltse, A fiatalok presztizskellékeit ölti magára öltözködés­ben, mulatozásban, radikális életerővel kacérkodik, az "öregember nem vénember" jelszavát szereti hangoztatni. Az ilyen önmagát voronovizáló öreg azt hiszi, hogy még fegyverrengő Achilles, pedig már fogatlan Thersites, Nem veszi észre, hogy a szépség erénye a fiatslság kiváltsá­ga, mig hozzá inkább az erény szépsége illik, " A férfikor a higgadt Ítélet, SZÍVÓS akarat s komoly alkotó­erő tipikus kora. Az ifjú jelleme még ingadozó, mert alakulóban van, a férfi jelleme határozott és kiforrott: az individuáció beteljesedett. Bár ifjúkori idealista almai szertefoszlottak, még mindig fogékony uj érték­felfogásra o Önkéntelenül feltörő vágya: alkotni, müvet teremteni, - Melyik az egészséges társadalom? Az, ahol arányosan érvénye­sül az ifjúság hamvas idealizmusa, s kezdeményező ereje, a* férfikor al­kot óvágya, s az öregek bapisztalt bölcsesége és kritikai óvatossága. Mind a három életkor sajátszerű lelki alkatéra szükség van: a háromnak kiegyen­súlyozott szintézise a társadalom termékeny fejlődésének biztositéka. Az öregeknek nem szabad görbe szemmel nézniök a fistalok felfelé törő lelki dinamikáját; s a fiatalok sem lökhetik félre erőszakkal és tiszteletlenül az Öregeket, Nem nézhetnek az élet folyójának két partján egymással farka* szemet. Az eszményekbe vetett hitet nem monopolizalhatja' R fiatalság: mert addig fiatal mindenki, aráig vannak ideáljai, /MOT/M, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom