Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-19 [135]

—HÁZASSÁG* Gróf Széchenyi Károly február 19-én tartotta es­küvőjét Vágvölgyi Gabriella Máriával a ferenorendiek templomá­ban. /MOT/SzM KELEMEN KRIZOSZTOM ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN. Az Országos Nemzeti Klub szerdai összejövetelén az Országos Kaszinó sárgatermében K e 1 e m e n Krizosztom pannonhalmi főapát tar­tott előadást "A falu jövőjéről". A vitaestén, amelyen a kormány tagjai közül Darányi Kálmán, Hóman Bálint, Lázár Andor vettek részt, jelenvol­tak még Osvald István, a m. kir. Kúria elnöke, Karafi. áth Jenő, Nagy Emil, Tórfi Béla és Zsitvay Tibor ny. miniszterek, Vargha Imre az álla­mi számvevőszék elnöke, vitéz Rapaicn. Richárd altábornagy, . . „* báró Feilitzsch Berthold, Tasnádi Nagy András, '. Bernát István a Nemzeti Bank alelnöke, Halász Lajos ny. koronaügyész, Kaán Károly, Mayer Károly, Petri Pál, Papp Antal államtitkárok, Kelemen Kornél, Csikvándi Ernő, Czermann Antal, Erődi Harrach Tihamér^ Törley Bálint országgyűlési képviselők, Bognár* Cecil, Cholnoky Jenő, Egyed István, Darányi Gyula, Hültl Dezső, Magyary Zoltán, Rohringer Sándor, Stein­ecker Ferenc egyetemi tanárok, Stolpa József közalapítványi igazgató, Eöttevényi Olivér, Korossy György ny. főispánok, Kühár Floris Szent Benedek-rendi házfőnök és sokan mások közéleti jeleseink közül. - Nehéz időkben, féltő gonddal fordulunk a magyar életnek forrása: a föld népe felé - kezd te előadását a főapát. Belőle ujul meg a nemzeti élet. Nem kételkedhetünk népünk jövőjében, azonban ez a jövő feltételektől függ. Összeomlás fenyegeti azt a nemzetet, amely kultúráját csak egyoldalúan a magesba ópiti, s a nemzet-test tömegét el­hanyagolja, pedig ez az alapzat hordozója lehetett volna, - így fogva föl e dolgot, az utolsó tizenöt év talán legna­gyobb eredményének tekinthetjük azt az ötezer iskolát ott a bűnösen el­hanyagolt nagy magyar Alföldön, Ezért az előad 0 , aki a falu ifjúságában látja a falu jövő­jét, a falusi ifjúság nevelését egészen olyan irányba akarja terelni, aminőre a magyar falu flövője hordozójának szüksége van» Az előadó gondolat fűzéséhez Aristoteles "Politika" cimü mü­vének a nevelésről szóló részeiből vette át a keretet, "Senki nem von­hatja kétségbe - mondja Aristoteles -, hogy a törvényhozónak főképpen az ifjak nevelése körül kell fáradoznia, mert ha ez nem történik, azt az állam alkotmánya sinyli meg,.," - viszont - "...minél tökéletesebb a polgárság jelleme, annál jobb az államforma is". - Aristoteles szerint arra kell tanitani az ifjúságot, ami has nos, szükséges ós ami az erényesség felé vezet. Hasznosnak vallja a betűvetést, A betüvetés^az irást, olvasást és a mennyiségtant kell beleszámítani. Ezekre lehetőleg tökéletesen meg kell tanitani a falusi ifjúságot. A többi tárgynak jelenlegi száraz vázlatokban való közlését az előadó elvetné. S inkább tartalmas és élvezetes olvasókönyvekben ad­ná anyagukat a falusi gyermeknek, az unalmas leirásokat időbelivé, mese­szerűvé téve, Aristoteles gondolatfejtésón tovább haladva, szükségesnek tartaná az előadó, hogy már az iskola fokozottabb mértékben tanitsa ar­ra a falusi gyermeket, hogy szeresse, •-.védje, tudja művelni és érté­kesíteni termékeit a földnek, amely»n született, amelyből®amelybe egy­kor atyáihoz örök nyugovóra tér, A szülőföldnek a maga sajátosságaival dréga órtél.kónt kell bevonulnia a falu gyermekének lelkivilágába. Korán elő kell készitenünk a falusi ifjúságot a gazdasági harc megvivására, amelyben az adó; az agrárolló; a hitel; a gazdasági élet fontos ténye­zőin/Uc centralizálása; s egyéb hasonló problémákkal megbirkózhass ék, £4 s hogy küzdelmében se szakadjon ki a nemzet sorsközösségéből, hanem jfj ellenkezőleg, lelke mélyéből vallhassa: "áldjon, vagy verjen sors keze, VJ- itt élned, halnod kell!" / /Folytatása következik,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom