Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-28 [135]

6.törvényszéki kiadás. Budapejt, 193-február 28... NÉ/ --- ZU ROHONY JÁNOS/GONDNOK SÁG ALÁ HELYEZÉSI PÖRE /3 .f olytatá 3. / - Röviddel ezután - válaszolja özy. Deutsch Gus ztávné az ujabb elnöki kérdésekre - teljesen kibékültem a fiammal s ekkor megtudtam,hogy leá-' nyom számára nem ötszázezer, hanem 732ooo pengőt küldött Frischmahn utján. Frischmann ezek azeilnt 232ooo pengőt eltitkolt és további 2oo.ooo pengőt vett fel jutalék fejében. Araikor ezt leányómmal közö'tem^ 6 látszólag nagyon meg volt lepődve. Ott voltam akkor ia, amikor'leányom emiatt szemrehányást tett Friachmannak. Frischmann ötölt-hatplt^ do legnagyobb csodálkozásomra a leányom továbbra la Frischmannékkal maradt együtt. Amikór Frischmanntól megkérdeztem, hogy mi'lett azzal a háromszázezer pongővel, amit a loányomnak valóban kifizotott, Friachmann mogtagadott minden fölvilágosítást. Csak nagyao.kára. a lapokból tudtam meg, hogy loúnyom ezt a pénzt is boleölto Friachmann kalyhagyárába a igy oz a háromszázezer pengője is odaV 03Zütt. Ezután a folperoa olőadja, hogy a bécsi Kollegor cégnél megtalált értékpapír-vagyon ugyancsak az ő kizárólagos tulajdonát képezi; férjo ugyanis hozományának egy részét Bécabon kezelte. Végül özv. Doutsch Guszt.ávné kijelenti: - Kívánom leányom gondnok3Óg alá holyozését, mert beláttam, hogy másképpen Fri3chmannék káros környozetélíől kiragadni nem lohot. Ezután a két 3zavoz°birO' intéz kér déaokot a fólpereshoz. Fábián Béla felporo3 ügyvéd kérdésóro Özv. Doutschné kijolcnti, hogy nem ő, hanom a leánya szakított mog volo minden érintkozést és ozt nyilván Fri3chmannék bofolyasa alatt totto. - A loányom valósággal bujkált olőlom - jelenti ki a folpore3 3aját nővén sohasem jolontotto bo magát,'mindig mint Frischmannék ki3Órőnőjö 3zerepalt, a legtöbbször leánykori nővén. Frischmann akadályozta meg azt i3, hogy loányommal találkozhassak, holott ugyanokkor Friachmann Elok - óppon a találkozó léto3itéao'érdokébon - a loányom réuzéro ók3zerokot la kiforszirozott tőlem. Végül Ulain Ferenc dr., az alperes ügyvédje intézett több kérdést Deutsch Gusz távnéhoz. Ulain Ferenc dr. felolvasta a felperesnek egy sajátkezű levelét, amelyben kifojezetten férje hagyatékáról mondott le leánya javára s ebben az iratban szó sincsen a felperes leánykori hozományáról, vagy anyai örökségéről. - Én kérőm - jelenti ki felindult hangon'Deut3chné - amikor eZt az irást kiállítottam, olyan leklállapotban voltam, hogy azt sem tudtam, mit teszek. - Két e3ztondővel a férje halála után? - kérdezi Ulain Ferenc dr: /KY./ - Igonial Még akkor ial Annyira átére.ztóm a gyáazt 03 a csapást... AZ értékpapl&ck az én nevemen voltak olholyozvo, - vallotta tovább Doutschné - ó s az első megállapodá3 ugy szólt, hogy a loányom ogy nagyobb összogot kap kéz hoz., aminek'ellonébon lemond minden máa vagyonról. Ulain dr. kérdezto oZután Doutsohnétól, adott-e ő mogbizást Frischmannák arra, hogy fiával, Duklaival ujabb egyezséget kösíftin? - Az igaz, - felöltő Doutschné - hogy én ilyen értőlmffi mogbixást aláirtom Frischmannák, de akkor olyan lolklállapotban voltam, hogy nom akartam'az ogyozségot moghlusitani és már akkor nem Í3 igon biztam Frischmannban. El is mentőm nyomban ügyvédhez és volo tárgyaltam mog a továbbiakat. Tudok arról, hogy Frischmann feljelentotto a fiamat, sőt még a lányom le fel jelentőtto többször, éppon Frischmann'bofolyá3a alatt. Ulain dr.-nak arra a további kérdéséro; hogy vájjon maradt-e férjo után hagyaték, Doutschné megtagadta a vála3zt. Nom tudok arról som - foly tattá továbbá a tanú - hogy fórjom után olyan kimutatás maradt volna, amely szerint az ő halála után nokom naponta másfélmillió korona jövodolmom lösz. Különbon is férjom halála után olyan Lelkiállapotban voltam, hogy nom törődtem semmivel. Fábián Béla tiltakozott ozután, hogy "az alperes jogi képvisolőjo az ügyhöz nem tartozó kérdÓ3okot togyon fel, mire a tanácselnök többször félbo ia 3zakitotta a kérdező ügyvédet. Az alporos jogi képvisolőjónok néhány kérdéso után a tanác3olnök félboszakltotta a további tanúkihallgatást ás azünotot rendelt ol. /Folyt«köv./ H.