Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-27 [135]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 1 **- A VILMOS CSÁSZAR-UTI GYILKOS TRAFIKRABLÓ - A KIRÁLYI KÚRIA ELŐTT. Emlékezetes, hogy Horváth ^ándor állásnélküli kereskedősegéd az 1934 évi november 2-an ? a késő éjszakai órákban behatolt a Vii m0 s császár-ut 34, szá­mú házban lévő dohánytőzsdébe s ott a trafik tulajdonosnőjét, özv. Pólya Sándornét a magával hozott pezsgősüveggel hátulról hatalmasan fejbevágta s amikor az idős asszony eszméletlenül rogyott össze, a szeneslapáttal még nyolc-tiz ütést mért a fejére s minthogy Pólyáné még mindig élt, végül is egy fatuskóval a szó szoros értelmében, a légbestiálisabb kegyetlenséggel széjjelverte a fejét, Horváth ezután kirabolta a trafikot, majd elmenekült. A rendőrség bravúros munkával, huszonnégy óra alatt kinyomozta a rablógyil kosság tettesót, akit a büntetőtörvényszék Patay-tanácsa 1935 februárjában - több napon át tartó főtárgyaláson - vont felelősségre, Horváth Sándprt cz aieőfoku biróság, az ügyész indítványára, zárt ajtók mögött hallgatta ki, de a tanuk nagy részének kihallgatása nyílt tárgyaláson törtónt, A főtárgya­láson teljesen tisztázták a szörnyű eset lefolyását, az előzményeket, a vái lott előéletét és előkészületeit,A boncjegyzőkönyv adatai szerint a vádlott nyilván hátulról mérte az első ütést özv. Pólya Sándorné fejére s már ez az ütés is halálos volt, kz elmeorvosi szakvélemény szerint Horváth Sándor terheltségben nem szenved s gyilkossága főleg mérhetetlen pénzvágyával ma­gyarázható; a tett elkövetésekor,'sem pedig ezidőszorint szabad akaratel­határozásában akadályozva nem volt. A perbeszédek, valamint a vádlottnak az utolsó szó jogán történt felszólalása zárt tárgyaláson ment végbe, de a törvényszék az Ítéletet a nyilvánosság előtt hirdette ki. Eszerint az első fokú biróság H orv áth ^ándort szándékos emberölés bűntettével párosult rab­lás bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért életfogytig tartó fegyhózbünte tósre Ítélte. A büntetőtörvényszék megállapítása szerint a vádlott nem elő re megfontolt szándékkal hajtotta végre tettét; a biróság enyhitő körül­ményt nom észlelt, viszont súlyosbítanak vette azt, hogy a vádlott kegyet­len módon hajtotta végre cselekedetét és visszaélt áldozatának bizalmával. Kölcsönös fellebbezés folytán az ügy a királyi tábla Kállay­tanácsa elé került. A tábla ugyancsak zárt tárgyaláson tárgyalta ls a bün­pört, de a másoiftfoku Ítéletet szintén a nyilvánosság jelenlétében.hirdet­ték ki. A tábla - az elsőfokú Ítélet megsemmisítésével - Horváth s ándort gyilkosság és rablás bűntettében mondta ki bűnösnek s a 91. enyhítő szakasz alkalmazásával ugyancsak életfogytiglani fegyházra Ítélte. A táblai itőlet megállapítása szerint a vádlott előre megfontolta és elhatározta totte végrehajtását, erre a rendelkezésére álló időtartam teljesen elegendő volt. •kz elkövetési mód igazolta, hogy a vádlott sziklaszilárdan ragaszkodott terve keresztülviteléhez, vagyis ahhoz, hogy a sértettet életétől megfősz­sza és kirabolja. Hihetetlen szívósságát bizonyltja az a körülmény, hogy a szerencsétlen áldozat feje úgyszólván darabokra törve maradt a helyszí­nen. A tábla enyhítőnek vette ízt, hogy a vádlott alkoholista családból származott és etikailag is fogyatékos egyénnek tekinthető, ezért méltányos nak és indokoltnak találta a fellebbezési biróság a 91. enyhitő szakasz alkalmazását. Á tábla Ítéletével szemben mind a vád, mind a védelsm semmissé gi panaszt jelentett be s Igy az annakidején nagy feltűnést és felháboro­dást kivált^ bünpör ügyo végső fokon a királyi kúria elé került,/Folyt.köv/ Ky. ZU SEBESTA KOLOZS ÜGY.. ,/l. folytatás/ Sebesta Kolozs a mai tárgyaláson tagadta bűnösségét. Elmondot­ta, hogy milyen uton-módon jutott összeköttotébe még 1925-ben Hefty Rihárd­dal a Fehérmegyei Kőszénbánya R.T. vezérigazgatójával és miként folyósitott a részvénytársaság számára kölcsönt. Később, amikor 1926 elején összekötte­tésbe került Szentendrei Gazdasági Bankkal, ajánlotta a banknak, hogy a Kőszénbánya R.T, számára kölcsönt folyósítsanak. Ebben az időben megnézte a részvénytársaság nagygyóni bányáját, látta a domb másik oldalán lévő kis­gyóni bánya prosperitását és azt remélte, hogy jó üzletet ajánl a banknak, amelynek később a vezérigazgatója lett, A vállalat 35o millió korona köl­csönt kórt különböző beetetésekre, igy kisvasút építésre s^ezt a kölcsönt a bank meg is adta. Ekkor szerződést kötöttek a bank és a vállalat között s a szerződés szerint a bánya egyik igazgatósági tagja Filippi Ödön ny. kúriai biró anyagilag kezességet vállalt s ugyanekkor a vállalat 125.ooo darab részvényét is fedezetül adta, A bank'a szerződés értelmében'az épü­lő kisvasutra a tulajdonjogát fenntartotta, /Folyt, köv./P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom