Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-17 [135]
Elnöklete alatt indult meg a Társaság második nagy vállalkozása a Magyar Mpliére-kiadás s az 6 erélye mentette meg a társaság vagyonát egy lelkiismeretlen kezelő á^al yal'6 elveszé'sté*l<> Sajnos, es erejének utolsó fellobbanása volt, a nagy munkát végzett ember 1869-től kezdve testileg és lelkileg összeroppant, nemsokára lemondani volt kénytelen. - Helyébe 1873 elején Toldy Ferencet választották meg, ki már addig is sok tekintetben elhatározó szerepet vitt a társaságban s annak céljaival és 'működésével egészen összeforrott„ -Nagy veszteség volt társaságunkra nézve^. hogy Toldy évei ekkoriban már meg voltak számlálva, ot munkaerejének és tevékenységének teljességében ragadta el a halál 1875 decemberében; vele valóban egész korszak szállott sirba: irodalmi megújhodásunk korszaka 0 - Utána valooan nehéz volt méltó ut^ódot választani, A társaság bizalma Lukács Mórichoz fordult, aki önmagát csak dilettáns Írónak vallotta s nagy műveltségével, az irodalomért való lelkesedésével teljesen méltónak bizonyult az elnöki tisztre. Kevéssel ezután elvesztvén hü és rokonlelkü nejét'Birll Krisztinát, Lukács az 5 nevére nagy alapítványt tett irodalmi célra. Ö magában főképp a mult nagy irodalmi tradícióinak utolsó képviselőjét látta, dc csak három évig volt hajlandó az elnöki teendőket vinni, távozáskor is nagy alapítvánnyal ajándékozta meg a társaságot. - Lukács Móric utódja Gyulai Pál lett; az ő elnöksége alatt jelent meg a Toldi-trilogia befejezése, a ! 'Toldi szerelme" s a Kisfaludy Károly halálénak ötvenedik évfordulója adott alkalmat arra, hogy az ő mellszobrát, mely addig a Nemzeti Múzeumban egy pinceben hevert, végre felállítsák; a társaság félszázados jubileuma is az ő elnöksége idejébe esett; nagy része volt a Népköltési Gyűjtemény újból való megindításában* Gyulai páratlan tekintélynek örvendett az egész irodalomban, azonban nézeteihez való merev ragaszkodásával gyakran került összeütközésbe Írótársaival. 1899-ben egy valóban jelentéktelen dolog, az aradi vértanuk sírjának megkoszorúzása körül felmerült nézeteltérések lemondásra indította, s a társaság minden igyekezete őt maradásra birni, meghiúsult. ~ Utód játra 1ŐÖG. clejt,n az addigi titkárt, Beöthy Zsoltot választotta a társaság. Ö bámulatosan tudta a társaságot igazán baráti körré változtatni. Elismert nagy tekintélye mellett vonzó egyénisége, megnyerő modora, s az, hogy benne a tudós mellett mindig maradt valami a bohémból is, lehetővé tette, hogy elnöksége alatt a békés egyetértés és a jótékony vetélkedés virágkorát éltüke Sok id Jt szentelt a társaságnak, s elnöki beszédei valódi kis irodalmi remekek voltak. Elnöksége alatt Indult meg nagy lendülettel a Shakespeare-kultusz Magyarországon és a Shakespeare-tar clmü folyóirat, amely vállalkozásunknak azonban épp ugy, mint a Költők ós írók és a Nemzeti Könyvtár-nak a beállott mostoha idők hamar véget szabtak. - Beállott nemzeti katasztrófánk nem rendítette meg Beöthyt; ő hitt a jövőben, s lelkesen hangoztatta, hogy ha megszűkült a föld körülöttünk, annál Inkább kell a magasba törekedni. Azonban előrehaladott kora és mindinkább romló egészsége nem engedték meg neki, hogy reményei teljesüléséhez csak közeledjük is, az 1922, év tavasza elragadta őt, s vele teljessé lett a nagy emlékeknek az a sora, amely bennünket volt elnökeink egyéniségéhez és működéséhez köt« Az emlékeknek ez a sora volt elnökeink harmonikus egységét mutatja, s az európai szellem&özösség ápolásában, a f orma kultuszban és a nemes ideálok szolgálatában,. Ez a harmonikus egység követőiket is hűségre kötelezi-, - Mint aki magam is ne mHöic ár a már csak a múlté leszek - fejezte be mélyen megindult hangon B^rfleviczy Albert előadásét - meghajtom zászlómat elődeim előtt, akiknek hagyományát és példáját mint legdrágább kincsünket fogom át&ffii áa utánam következőnek,, E kegyeletes emlékek sugalata alatt nyitom meg a Kisfaludy-Társaság 89-ik ünnepi közülését és melegen üdvözlöm mindazokat, akik az évforduló megünneplésében velünk egyesültek. , , /Folytatása következik,/
