Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-26 [135]

Kézirat í f '") rí Hetedik kiadás Budapest, 1936. február 26. J. XVIII. évfolyam 47..szám, EGYHÁZI HÍREK RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK ELŐADÁSA KECSKEMÉTEK A CSALÁD, AZ ISKOLA ÉS AZ EGYHÁZ FELADATÁRÓL. R a v a s z László dr. - püspök ma délután Kecske algimnázium dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség : Család, Iskola, egyház" cimmel. Az előadás befe­méten a református reál előtt előadást tartott jezése volt annak az előadássorozatnak, amelyet a kecskeméti református iskolák a "Szülők iskolája" címmel rendeztek. A püspök először a neve­lésről szólt. A nevelés - mondotta - a teremtés munkájának a befejezé­se. A neveléshez hozzátartozik az alkotás és az alakítás. Az alkotást az Isten'magának tartotta fenn, az alakítást az emberre bízta. Ez a nevelő munka. Hogy az ember ezt a feladatot elvégezhesse, az Isten az ember vi­lágába közösségeket teremtett. Isten az emberi közösségek megteremtésé­vel a maga kiváltságából reánk bízott egy részt. Megengedi, hogy résztve gyünk az ö munkájában, sőt ezt meg is követeli, A közösségek közül a leg első a család, A család nem emberi találmány, nem valami hasznossági in­tézmény, nem a művelődés által jött létre, gyökere nem a történelemben hantn, ... a világmindenség szerkezetében van. Emberi élet nem jöhet létre másképpen,' csak mint egy apának és egy anyának a gyermeke, másként elképzelhetetlen. Épp Így elképzelhetetlen az emberül müvelSüést elgondol, ni a család élő alapformája nélkül. Mert nemcsak arról Van szó, hogy az élő megszülessék, hanem hogy valamilyenné még váljék ls, A teremtésben az alkotással nincs befejezve még a munka, kell jönni az alakitásnak. Ennél fogva apa, anya és gyermekek olyan elszakithatatlanul tartoznak egymáshoz^ mint ahogy nem lehet elszakítani a földet a naptól, a holdat a földtől. Együvétartozásukkal áll fenn a világ. Ha tehát a család kap­csolata lazul, nemcsak a társadalom romlik, nemcsak az erkölcsök bomla­nak, hanem a világmindenség pillérei rengenek meg, világrömlás követke­zik. A család a világ olyan szerkezeti tényezője, mint amilyen például a nehézkedési törvény. A család célja nemcsak az, hogy ember legyen, hogy ez az ember egyék, igyók és éljen, nemcsak hogy egészséges legyen, hogy tanult, müveit legyen, még az sem csupán, hogy igaz és jó legyen, még ennél ls több. A család célja annak az embereszménynek a továbbala­kltása,'amit Isten gondolt a világ felől. A család célja az istenkép fen tartása* Eszköze a családnak a cél elérésére az a munka, amit a legjob­ban és leghelyesebben szolgálatnak, lehet nevezni; apa, hitves, gyermekek kölcsönös szolgálata, amely a szeretetből fakad, A családi élet kölcsö­nös nevelőmunkai amikor a szülő neveli a gyermeket, ő maga is nevelődik. Háromszoros nevelőmunkája van a családnak: személyiséget nevel, a nemzet nek nevel és Istenháza feépévé teremt, - A család után a másik, a teremtés rendjéből következő kö­zösség a nemzet, A nemzet is exlsztenciálls és strukturális világtényező A nemzet és .állam össze nem cserélhető fogalom, épp ugy mint a család és például a házirend, A nemzet életében az állam célszerű, de for­mális intézmény, amelynek az a jelentősége, hogy a nemzet életműködésé­nek feltételeit hatalmi erővel biztosítsa. Azért tartom helytelennek azt az ujabbkDrl gondolkozásmódot, amely a nemzet fogalmát az állam fogalmá­val azonosítja. Ez merőben két különböző dolog. Ezért tartom helytelen­nek azt a belénkgyökerezett szóhasználatot is, hogy az iskoláztatás ál­lami feladat és' hogy az Iskolák állami iskolák. Az iskola nem az államé hanem a nemzeté. Az egyház Isten kiválasztottjainak a társasága. Isten­kép és isten országa együtt ol an nevelő közösség, amelynek szimbóluma a család. Isten országa tehát nem egyéb, mint a legmagasabbrendü lelki család, vagyis minden nevelői munkának végső célja az Istenháza képe­A püspököt előadásának megkezdése előtt Ö 1 1 ö s Sarolta kecskeméti tanitónőképezdel igazgatónő üdvözölte. A nagyszámú hallgatóság az előadást mindvégig feszült érdek lődéssel kisérte és végül hosszasan ünnepelte Ravasz László püspököt, akinek H e t e s s y Kálmán dr. református lelkész mondott köszönetet formailag tökéletes és gondolatokban gazdag, tanulságos előadásáért. /MOT/F K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom