Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-26 [135]

Budapest, 1936. február 26, b ^~ XVIII. évfolyam 47.szám. HERCZEG FERENC ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN. Az Országos Nemzeti Klub szerdán epte az Országos Kaszinó különtermében összejövetelt rendezett, amelyen He r c z e g Ferenc tartott rendkivül érdekes előadást "Rákóczi Ferenc, az ember" cimmel. Az összejövetelen megjelentek Hóman Bálint és Lázár Andor miniszterek, Osvald István a Kúria elnöke, báró Radvánezky Albert a felsőház alel­nöke, Karafiáth Jenő, Nagy Emil, Térfi Béla, Zsitvay Tibor v.miniszte­rek, Kelemen Kornél, Tasnádi Nagy András államtitkár, Töreky Géza, Ka­ray-Krakker Kálmán, Pestvármegye főispánja, Kövess Béla/az Ügyvédi Ka­mara .elnöke, Puthoky Móricz, Czermann Antal, Halász Lajos, Pósch Gyu­la, Törley Bálint, Markos Olivér, Cholnoky Jenő és még sokan mások köz­életünk vezetői közül. H e r c z e g Eerenc abból a két viléghirü arcképből indult ki, melyet a vezérlő fejedelemről ismerünk. Az egyik irott portré és Saint Simon hercegtől ered, aki kortársa volt és XIV,Lajos király ud­varában személyesen ismerte Rákóczit, Külsőségeiben elmés és találó ez p munka, A rokokó herceg azonban, aki az Isten kegyelméből való abszo­lutizmus levegőjében nőtt fel, képtelen volt arra, hogy megértse Rákó­czi jelenségében azt, ami legfontosabb volt benne: a szabadsághőst és egy nemzet vezérét, A másik portré Mányoki Ádám hires olaj festménye,A festmény, ha művészi alkotásnak kiváló is, olyan vonásokat mutat,ame­lyeket nem lehet összeegyeztetni azzal a Rákóczi Ferenccel, akinek alak­ja a történelemből lép elő, Herczeg Ferenc Rákóczi életéből vett epizódokkal bizonyítot­ta, hogy a fej-idelsm elsősorban kultúrember volt, s bemutatta mint szó­nokot, irót,a tudományos és művészetek lelkes pártolóját. Speciális ma­gyar kultúráról alkalmasint csak az ő kora óta lehet beszólni. Az első magyar hirlap az ö idejében indult meg, a zeneművészet pedig Rákóczi táborában találkozott össze elsőizben a magyar népművészettel, -A fejedelemben - mondotta a továbbiak során Herczeg Ferenc, igen nagy volt a szociális érzék, A közteherviselés szót ő ejtette ki el^őitben Magyarországon, Nagy szeretettel karolta fel a jobbágyság és a munkásság érdekeit, A szomolányi bányászsztrájkot a munkások javára intézte el, A nemzeti hadsereg első ezredparancsnokává egy jobbágyfit tett: Esze Tamást, A köznép rajongó és törhetetlen ragaszkodással hálál­ta ezt meg, - Rákóczi minden idők egyik legnagyobb szervező tehetsége volt. Ötszáz fegyveres paraszttal kezdte meg a szabadságharcot, s három esztendővel később százhúszezer főből álló és technikai csapatokkal rendelkező reguláris hadsereg küzdött zászlai alatt, A kuruc hadsereg szervezetének részletes ismertetése után Herczeg Ferenc a fejedelem jellemző vonásai közé sorolta a haládt­megvetó személyes bátorságát és gyors elhatározóképessógét, amely a vál­ságos helyzetekben sohasem hagyta cserben. Ezt az előadó több történel­mi példával igazolta. - Rákóczi volt a világtörténelem egyik legönzetlanebb alak­ja - folytatta Herczeg Ferenc, Különösen anyagiakban senki sem áldozott ideáljainak annyit, mint ő. Kétizben utasitotta vissza a felajánlott lengyel királyi koronát, az 1,200.000 holdat kitevő földbirtokáról pe­dig, amelyet megmenthetett volna, ha leteszi a hűségesküt, habozás nél­kül lemondott, mivel a szatmári megegyezés nem teljesítette azokat a nemzeti követelésedet, amelyekért fegyvert fogott. Végül felvetette Herczeg Ferenc a kérdést, vájjon Rákóczi történelmi szereplése és a kuruc félkelés hasznára, vagy kárára volt-e a magyarságnak, Arra a meggyőződésre jutott, hogy a fejedelemben nem­zeti létünk megmentőjét kell látnunk. Visszaadta a török hódoltság és a császári elnyomás következtében lezüllött nemzetnek önérzetét.Nyolc esz­tendeig tartó fegyveres ellenállásával tiszteletet és tekintélyt szerzett a nemzetnek világszerte, a bécsi kormányt pedig rászoritotta,hogy ember­ségesebben bánjon a magyarsággal. Ha a nemzet Rákóczi emlékét ünnepli, azzal önmagét becsüli meg, - A nagy tetszéssel fogadott előadásért Kara­ fiáth Jenő elnök mondott köszönetet az illusztris előadónak,akit a meg­jelentek lelkes ünneplésben részesítettek, A legközelebbi összejövetel alkalmával,március 4-én Östör József tart szabad előadást "Széchenyi István,a regényhős" cimmel,/kOT/o

Next

/
Oldalképek
Tartalom