Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2

1936-02-22 [135]

— ZU NEGYVENNYOLCAS IRATOK /2,folytatás,/ Ezután Tomásy László dr.. ügyészségi alelnök indítványára a tör­vényszék elrendelte a levéltári főtisztviselők tanúkihallgatását. Mielőtt erre sor került volna, a királyi kincstár jogügyi igazgatóságának képvise­lője bejelentette magánjogi igényét és kérte, hogy a törvényszék intézked­jék: az iratokat szállítsák be a levéltárba. Egyébként utalt arra, hogy a százéves elévülési idő még nem telt el, tehát a törvény értelmében az ira* tok visszajárnak az állam tulajdonába. Dr, Herzog József, az országos levéltár főigazgatója tanuvallo. másában elmondta, hogy 1927 február 21-én kerültek át a bécsi országos le­véltárból a magyar levéltárba az 1848-49-es országgyűlés iratai. Ezek kö­zül az iratok közül valók a Karcsayné birtokában lévÖB eredeti okmányok. Az asszony először tízezer pengőt kért, azután felajánlottak neki háromszáz, ötszáz, majd ezer pengőt. Referált az ügyről Hóman miniszternek, illetve az akkori államtitkárnak és az volt a megbízása, hogy ugy kell elintézni a dolgot, hogy a levéltár ne kerüljön olyan látszatba, mintha nem járna el kifogástalan módon. A miniszternek az volt a kívánsága, hogy simán inté­ződjék el az ügy ,s ezért ajánlott fel később ezer pengőt, A ' tanú . véleménye szerint az iratok nem kompromittál 0 okmányok s a gyűjtők szempontjából bírnak értékkel. Valaki ezeket az lratokb°l kiválogatta és elvitte. vé iM?/ ' Fábián dr./kérdezte ezután: - Ha állami tulajdont képeznek az iratok, miért adták vissza, amikor a kezeik között voltak? - Nem akartuk azt a látszatot kelteni, mintha iratokat egysze^ rüen le akartunk volna foglalni. - Milyen törvény alapján történt a bűnvádi eljárás megindítása? - Az 1723, évi 45. törvénycikk alapján, - Kétszáztizenhárom esztendő óta volt példa arra, hogy az or­szágos levéltár bünpert indított f mert okirat más birtokában volt? Az elnök közbevágott• - Én is felteszem a kérdést: volt olyan eset, hogy valaki az ország tulajdonába tartóz 0 iratokat visszatartott és azért pénzt kórt? - Bünpert mi nem indítottunk eddig, mert mindig hozzájutottunk az iratokhoz, - válaszolta a tanu. Áz asszony most zokogva igy szólt: - Ha nem lettünk volna olyan helyzetben, ajándékba adtam vol­na az iratokat, hiszen az uram adott több iratot ugy a budapesti, mint az aradi múzeumnak. Ezután ^ossányi Béla dr., főlevóltárnok tett tanúvallomást s elmondta, hogy az 1848-as iratokból állapították meg, hogy ezek is a Bécs­ből Budapestre hozott gyűjteményből származnak. Az asszony először tízezer pengőt kért, később már kétezer pengővel is beérte volna, - Dr, Szabó István allevéltárnok ugyancsak az iratok felajánlásának körülményeiről vallott. /Sy./ A tanukihallgatásoK befejezése után a törvényszék kötelezte az özvegyet, hogy nyolc nap alatt helyezze birói letétbe a per tárgyát ké­pező 48-49-es okiratokat, A tárgyalást ezután március 7-ére napolták el. /MOT/ Ma. ZU MESEAUTÓ /l.folvtatás./ A továbbiak során Dániel Tibor bár 0 még elmondotta, hogy a vádlottak polgári pert indítottak ellene, de a bíróság a keresetüket.el­utasította. Számos tanút hallgatott ki a törvényszék, majd Berencsi Lász­lót csalás .miatt vonta felelősségre, ugyanis az autóügynök a vád sze­rint egy ruhára val° szövetet csalt ki egy cégtől, Berencsi László tagad­ta, hogy csalást követett el. A bizonyító eljárás lefolytatása után a tör­vényszók bűnösnek mondotta ki Borencsi Lászlót csalás és zsarolás vétségé­ben é s ezért négyhónapi fogházbüntetésre Ítélte, Liptai Sándort pedig zsa­rolás vétségéért'egyhónapi fogházzal sújtotta, ^z Ítélet nem jogerős. /MOT/ P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom