Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-06 [134]
HOGYAN TUDNÁNK SEGÍTENI AZ ALFÖLD NÉPÉN? - Csergő Károly csongrádrcegyel alispán előadása a Faluszövetségben,A ; 'Pa.Lü Magyar Gazda és Földmives Szövetség előadássorozatában csütörtökön Csergő Károly dr c csongrádmegyei alispán tartotta meg nagy érdeklődéssel várt magasszinvonalu előadását az Alföld probiémáj áréi c Az előadó mindenekelőtt azt a kérdést tette vizsgálat tárgyává, hogy mi az oka az alföldi nép Ínséges helyzetének*, Megállapította, hogy nemcsak a sorozatos elemi csapások voltak előidézői a mai helyzetnek. Az Alföldön a nép jó, vagy rossz helyzetét a mezőgazdaság helyzete dönti el, s a mezőgazdaság évek óta szenved a válságtól, hanyatlik az állattenyésztés, a mezőgazdasági ipar; a gazdasági elzárkózás és az értékesítés* ás szállítási nehézségek sokféle korlátozásai mind hozzá járultak a mai helyzet kialakulásáhoZo A mezőgazdaság helyzetével a legszorosabb kapcsolatban van a gazdasági munkások, kisbérlők, tanyások, napszámosok, továbbá az úgynevezett kubikus-osztály helyzetei Az 1925 0 rossz esztendő szörnyű elemi csapásaival betetézte a bajokat. Különösen súlyos a helyzet Csongrádmegyében, ahol mintegy százezer lélekszámot tesz ki a családtagokkal számítva az úgynevezett kisemberek száma. Az előadó ezután részletesen ismertette, hogy milyen módon lehetne gondoskodni a bajok orvoslásáról* Sok nehézséget kiküszöbölne és munkaalkalmakat teremtene az Alföld rendszeres öntözésének keresztülvitelei. Az Alföldön minden helyen találunk olyan term szetl alakulatokat és adottságokat, amelyeknek kihasználásával olcsón és egyszerű eszközökkel hozzá tudjuk juttatni a földeket az öntözővizhez,Az előadó szerint szakértőbizottságnak kell bejárnia az Alföldet, amely alapos vizsgálat tárgyává tenné ezt a kérdést, s ha a nagyszabású tervek keresztülviteléhez ma nincs is megfelelő anyagi erő, a munkát mindenképpen meg lehetne kezd ertlo Csereő alispán fontos feladatnak tartja az intenzív irányú termelés bevezetéséto Pontos adatokkal bemutatta, hogy az alföldi kukoricát érmeié;-': - bár rendkívüli fontosságú - nem jár olyan eredménnyel, mint a kenyármagvak termelése, A gazdasági felügyelőségeknek körzetükben beható tanulmány tárgyává kell tenniök azt a kérdést, hogy mely vidékeknek és mely talajoknak milyen termények felelnek meg a legjobban és egyes körzeteknek termésirányát mily módon lehetne az eddiginél helyesebben, jövedelmezőbb módon. a száraz és aszályos időszak kártételeinek lehető kiküszöbölése utján és intenzív irányban megállapítani. - Fontos volna az alföld mezőgazdasága szempontjából a szállítási költségek csökkentése, mert ezek a költségek jelentősen emelik a termelés költségeit és ma a szállítási tarifák indokolatlanul magosak. Szükséges az Alföldön a fásítások és erdősítések fokozása. Az Alföld népe mindeddig nem tudott megbarátkozni a fa-kultúrával és ma is teljesen elhanyagolja a faültetéseket és az erdősitést 0 - A munkásosztály és a kubikusok helyzetén azonnal segítene a vleissállltások fejlesztése, uj viziutak építése, az ahhoz vezető úthálózat kiépítése,, továbbá a folyók szabályozás ával és hajózhatóvá tételével, öntözőberendezések létesítésével,az erdősítések'és fásítások végrehajtásával járó nagyszabású munkák megkezdése, A munkásnépnek más foglalkozási ágakra való áttérése, vagy a földhöz való visszatérése csak intenzivebb mezőgazdaság keretében képzelhető el. Rendkívül előnyös lenne az alföldön az iparosítás és a mezőgazdasági Ipar nagyobbarányu felkarolása és a gyárak felállítása. Fontos volna, hogy a munkásnép, főként pedig azok a munkáscsaládok^ amelyek/ munkásházakat és telkeket kaptak, vagy OFBingatlanaik vannak, ne alapítsák a megélhetésüket kizáI ró? ag a kubik«munkáré vagy a nyári keresetre, hanem igyekezzenek hasznos mellékfoglalkozásokat megtanulni és ehhez ma ls meg vannak az előfeltételeké
