Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-05 [134]
—-NIAMESSNY MIHÁLY ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN. A z Országos Nemzeti Klub szokásos szerdal összejövetelén nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében Nlamessny Mihály országgyűlési képviselő tartott rendkívül érdekes előadást "írott jog és szokásjog a modern államban" cimmel. Minden történelmi jogban nagy fontossággal bir a nemlrott jog, - fejtegette az előadó,-amelyek közé a parlamenti konvenciók is tartoznak. A magyar közjog és magánjog egyaránt történelmi jog és ezért az azt kiegészítő módosító szokásjog és parlamenti konvenció a jogéletben nagy szerepet játszik.Nálunk egyrészt az igazságügyminiszter, másrészt a legfelsőbb bíróságok elnökei legutóbb óva Intettek a mindenáron való kodiflkáclótól, .., ,. .. -. , ... ^ AZ lb4tí., Illetve JLObY,utáni idöKben a Közigazgatás államosítása és a magánjogi törvénykönyv megalkotása nem sikerült, mert a nemzet jogi géniusza mindkét kérdésben ellenállást fejtett ki. A közigazgatás terén féltettük az ősrégi megyei intézményt, a magánjog terén pedig a speciális nemzeti örök-jogi és családjogi Intézmények voltak azok, amelyekhez a magyar közvélemény mindenképpen ragaszkodott. Közjogi téren a magyar közéletet a közjogi éberség jellemezte. Nagy jogászok, mint Grosschmied Béni és más jeleseink is, mint például VI ad ár Gábor; kiemelik,hogy a magyar közjognak előnye az, hogy nincsen kodifikálva.Igy például a törvényhozó hatalom és végrehajtó hatalom, szférái nincsenek elkülönítve és a magyar törekvés mindig az volt, hogy minél több hatáskört adjanak a törvényhozó hatalomnak. A törvényhozó hatalom mellett azonban a szokásjog is folytatta tevékenységét és maga a parlamentarizmus ls szokásjogi uton, illetőleg a parlamenti konvenciók alapján,fejlődött kl. ' '• ' - ' . Éppenugy, minő más államoKDun, náiunk is néhány, a parlamenti életet mechanizáló szabályt hoztak be, mint a kormányzó jogkörének eléggé szükreszabása a királyi hatalommal szemben és a felsőház jogkörének megszorítása a főrendiházzal szemben. Azelőtt az uralkodó és a parlament két háza közötti viszonyt nem Írott törvények uralták. Nem Írott törvény volt az, hogy a nemzet akaratának képviselete utján érvényesülnie kell, de a királynak, a főrendiháznak mindig meg volt a módja a nemzetre való appellással ennek valódi akaratát megtudni, mig most a képviselőház határozatai bizonyos esetekben automatikusan törvényerőre emelkednek. Kiemelendő viszont az a világjelenség,, hogy a végrehajtó hatalom a törvényhozóival szemben megerősödik. Már az 1931-es törvény olyan kivételes hatalmat állapit meg a kormány részére, amely ' időhöz van ugyan kötve, de alkotásai jogi téren hosszú életet élhetnek. Ez hanyatlás az 1912.évi kivételes törvénnyel szemben, amelynek' alapján kibocsátott jogszabályok a háborúval automatikusan lejártak,. Nemcsak akKor van veszélyben az alkotmányos élet, amikor a hatalom a törvényhozás működését parancsszóval beszünteti, hanem akkor is, ha a nemzet jogalkotó képessége és ébersége a törvényhozó hatalom gyakorlása körül, valamint részvétele a szokásjog alkotásában lehanyatlik. A magánjog terén különösen a bíróságok tovább tudták fejleszteni a nem Írott jogot'és számtalan kérdés van, amelyet a haladás szellemében oldottak meg. Történelmi jog ás haladás tehát megférnek egymással. Az előadó azt a következtetést vonja le, hogy mlg más államokban a jogalkotás az egyszerű törvényhozói parancs kibocsátásává alakult át, nálunk a nemzet jogi géniuszának kell mind az Írott, mind a nem Írott jog alkotásában a közjog és magánjog'terén egyaránt a történelmi jog alapján folytatnia a maga munkáj át, A nagy tetszéssel fogadott előadást élénk vita követte, A legközelebbi vitaestén, február 12-én C zettler Jenő,a Műegyetem rektora tart előadást "A magyar, a német és a szláv gazda munkarendszere" cimmel, /Mór/0.
