Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1

1936-02-15 [134]

BALOGH ELEIffiR ELŐADÁSA A MAGYAR JOVÖ SZÖVETSÉGBEN. A Magyar Jövő Szövetségben Balogh Elemér felsőházi tag a Valutaproblémák"-rcl tartott előadást, Megállapította, hegy a világválság főoka, egyéb okok mellett mégiscsak az, hogy a valuták egyensúlya a háború következtében felborult. Tapasztalhattuk" ezt a koronaromlás idején; amikor vagyonok pusztultak el és exisztenciák százezrei mentek tönkre. Ekkor bekövetkezett a valuták stabilizációja aranyalapon, ami néhány évi gazdasági prosperitást tett lehetővé. 1931-ben azonban újból felborult a helyzet, egyik állam a másik után hagyta el az aranyalapot s valutáik folytonos ingadozása újból bizonytalanná tette es teszi még ma is a gazdasági életet és fő forrásává vált a szűnni nem akaró gazdasági világválságnak, A valuták értékingadozása ebben a korszakban nem mindig a véletlentől függött, vagy vls major következtében állott be; hanem sokszor az államok közötti gazdasági harc tudatos eszköze volt, Az ujabb forriulat - drámai körülmények között - Amerikából indult ki, amikor az amerikai nép tudatára ébredt annak, hogy 20 milliárd dollárt meghaladó követelése Európában befagyott, illetve háromnegyedrészben kétessé vált. Ez okozta az amerikai pénzintézetek összeroppanását és a tőzsdét krachot. Ujabb csapás érte az amerikai gazdasági életet azáltal, hogy Anglia 1931. év nyarán elhagyta az aranyalapot és a fontot kb, 3 0 >J-kal leértékelte. Ezzel megnehezítette az amerikai áruversenyt a külföldi plaookon. Külkereskedelmi volumenje tehát érezhetően^csökkent ugyanakkor, amikor Anglia - a világkrizis kellős közepén -16 'u-kal, Japán pedig 29 ,^-kal volt képes külkereskedelmét növelni. Az ezzel felidézett krizis következtében a világ legnagyobb hitelezőjétől, Amerikától hajószámra vitték ki az aranyat az aranyblokk országaiba, Amerikának tehát nem volt más választása, minthogy kövesse Anglia példáját és elhagyja az aranyalapot, Rooswelt a kongresszustól 50 ^-os leértékelésre kórt felhatalmazást, de azt egyelőre csak 40 % erejéig vette igénybe. Ezzel hozzásimult a dol- " lár az angol világbirodalom valutáinak színvonalához. A valuta ettől kezdve a gazdasági harc eszközévé vált. Senki sem tudja, mit tervez Amerika, Anglia is hűvös tartózkodással viseltetik a valuták nemzetközi stabilizációjának tervével szemben, nehogy kénytelen legyen az uj alapon megrögzítendő valutáját utóbb kemény deflációs politikával megvédelmezni, amelynek katasztrofális következményeit már 1924-ben kipróbálta, Franciaország példája sem nagyon biztató. Az aranyalaphoz való merev ragaszkodás oly súlyos teherpróbának tekzl ki, a fizetések, a munkabérek és egyéb költségek folytonos lefaragása oly szociális elégedetlenséget támaszt, hogy kérdés, vájjon ezt a teherpróbát kibirja-e és meddig? Ugyanez a helyzet Hollandiában és Svájcban is, ahol ma még szabad az aranyforgaloms ahol a hitelezői érdekek szintén szembenállnak a termelői érdekekkel. Ezzel szemben azok az országok, különösen Amerika és Svédország -, amelyek Anglia példáját'követve elhagyták az aranyalapot, viszonylag jobb helyzetbe kerültek. Legfel, tünőbbAnglia gazdasági prosperitása, amelyet nemcsak valutája leértékelésével, hanem az ottavai egyezménnyel is ért el, Bíalogh ezután a Magyarországon bekövetkezett helyzetet vázolta az 1931, óta bekövetkezett valutakáosz folyamán, A betétzárlatot ugyan az aranypengő életbelépte tésével fel lehetett oldani, de miután Magyarország nem követte Anglia példáját és nem értékelte le a pengőt, annak belföldi ós külföldi értékelése között kezdetben csak 30 % különbözet keletkezett, amely szukcesszive 50 %-lg emelkedett, A krizis első esztendejében sem a kormány, sem a jegybank nem törekedett ezt a különbözetet áthidalni, aminek következményeképpen exportunk visszaesett, a mezőgazdasági termények és a föld ára rohamosan csökkent és a magángazdaság súlyos válságba került. A Gcmbös-kormány és Imrédy pénzügyminiszter érdeme, hogy ezt a válságot szukcesszive enyhítették, sőt több vonatkozásban megszüntették. Imrédy befolyására vezeti vissza, hogy a Nemzeti Jegybank kezdetben országonként és árucikkenként gáltozó exportfelárakat engedélyezett, amely lehetővé tette egyrészt az exportrádius kiterjesztését, másrészt a mezőgazdasági termények árának lassú emelkedését „ Ezzel kapcsolatban a kormány a fő súlyt előnyös külkereskedelmi /Folvt.köv./