Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-21 [133]
/A SZABADEGYETEM MÁSODIK E; LÉ VÍ1ÍEK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA. Folytatás 1./ Az elnöklő polgármester'ezután köszöntötte a megjelenteket, majd felkérésére II u ö a y Jenő dr, megkezdte előadását Liszt Ferencről, Nagy figyelem közben vezette végig hallgatóságát a nagy magyar zenei zseni életének jelentősebb állomásain keresztül a világnagyság elérésének d iadalmas utján e Ismertette az elindulás nehézségeit, amelyeket a felfedezés forró sikerei követtek, vázolta Liszt Ferenc párisi életét, londoni . . . sikeres szerepléseit, majd hosszasabban időzött a weimarl vonatkozásoknál. Először 1841-ben hangversenyezett Welmarban, itt mutatták be Mária Pavlovna nagyhercegné'nek, a cár testvérhugának. A következő évben Károly Alexander örökös nagyherceg esküvőjén vett részt és az özvegy nagyhercegnő Lisztet óhajtotta á llandóan Weimarhoz kötni és rá akarta bizni a téli hangversenyek és operaelőadások vezetését, A weimari szerződés egyik pontja szerint "Liszt ur :: eg.sz életében" Liszt ur 11 akar maradni és semminő rangot nem fogad el" A szerződés többi pontjai pedig arról tanuékodnak, hogy Liszt milyen szerény volt és bármely összegű illetménnyel beérte. Utalt arra az illusztris előadó, hogy Liszt Weimarban irta meg majdnem összes szimfóniái költeményeit, amelyek által a zenének uj irányt szabott. Visszapillantást vetett a Wagnerrel tartott benső baráti kapcsolatra és vázolta azt a nagylelkű önfeláldozást, amellyel Liszt Wagnert - saját tehetsegének háttérbe helyezésével - elismeréshez segítette. - De hazájával is fentartotta az összeköttetést - hangzott tovább a nagy művészi odaadással összeállított emlékezés -, levelezett August béróval, Festetics gróffal, Mosohyival, akit nagyrabegsült és sok más magyarbarátjával, Scitovszky hercegprímás felkélte Lisztet, Írjon egy misét az esztergomi Bazilika felszentelosi ünnepélyére. Liszt a kész müvet Budapestre hozta és személyesen tanitotta be. Már akkor általános volt az óhaj, hogy Liszt valamiképpen hazájához köttessék. Ez az óhaj fokozódott, amikor a Nemzeti Zenede alapításának huszonötödik évfordulója alkalmából 1865-ben Magyar Szent Erzsébet Legendáját először előadják a Vígad v óban Liszt vezetése alatt. Csakhamar megírta az örökbecsű magyar Koronázzási Misét, amelyben magyar lelke, szive ós szelleme legpregnánsabb n kifejezésre jut c 1873-ban Budapest'ás az egész ország fényesen megü nnepli ötvenéves művészi jubileumát. Ekkor már megszavazta a magyar országgyűlés gróf Andrássynak a Zeneakadémiára vonatkozó javaslatát, Trefort kultuszminiszter felkérésére, s a közvélemény egyhangú kívánsága folytán Liszt elfogadta a Zeneakadémia megszervezésére vonatkozó megbízatást és bár javaslatai csak részben fogadtattak el, Liszt mégis élére állt az uj intézetnek és haláláig annak szelleml irányítója ;s tanára maradt. Ezáltal hazafias érzelmeinek a legnagyobb és legmeghatóbb jelét edta. Zeneművészetünk nagyarányú felvirágoztatását legnagyobbrészt neki és az általa alapított Zeneakadémiának köszönhetjük. A fiatalság alapos klképeztétése egyik fő gondját képezte. Serkentette, buzditotta ós támogatta őket, - Budapesten 1875-ben foglalta el állását és lakását a Haltéri házban, ahol ideiglenesen a Zeneakadémiát is elhelyezték. 1876-ban az intézet az Andrássy-uti épületbe vonult <^s ott a zeneterem mellett szép kényelmes lakást rendeztek be Liszt számára. Az arisztokrata hblgyek sok"mindenféle bútordarabbal, hlmzésse3 ellátott párnákkal kedveskedtek a mesternek. Többek között Erzsébet királyné is küldött egy sajátke züleg hímzett párnát o - A nagy hangversenyeken áfiszt majdnem mindig megjelent, a tiszteletére rendezett estélyeken is résztvett, némelykor játszott is. Én a sors azon különös kegyében részesültem, hogy ilyen alkalmakkor vele együtt játszhattam. Sót utolsó hangversenyén, amelyet a belgiumi Liszt-ünnepélyek alkalmából 1885, február havában Lynen Viktor palotajáH A ban tiszteletére rendeztek, szintén Liszttel együtt játszottam Benedlctu• sát és a XII, Rapszódiát és nem sejtettem, hogy ez Liszt hattyúdala volt. Antwerpenben bucsu;tam Liszttől, s minthogy akkor már elhatároztam, hogy a magyar kormány meghivására elhagyom brüsszeli állásomat es hazatérek, ; sokat beszélgettünk r- kereakad érni ár ól és a hazai viszonyokról, ! /Folytatása következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
