Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-21 [133]

n i Ü ÍJ ív MAKKAI SÁNDOR REFORMÁTUS PÜSPÖK ELŐADÁSA: "ESZTÉTIKUM ES RELIGIÓZUM" . Makká i Sándor dr, erdélyi református püspök,, az erdélyi magyarság szellemi életének nagynevű vezéregyénisége a Pszichológiai Társaság esz­tétikai szakosztályának kedden este hat órakor a Feszek Klu- előadóter­mében tartott ülésén "Esztétikum és religlózum" cimmel magass zinvóaialu előadásban fejtegette az esztétikai és a vallási élmény viszonyát. Az. előadást szépszámú érdeklődőközönség hallgatta-meg. élén Ravasz László dr. püspökkel és Papp Károly egyetemi tanárral,, Mitrovics Gyula egyetemi -uatiár elnöki megnyitója után az előadó mindvégig feszült érdeklődés mellett tartotta meg előadá­sát. Megállapította, hogy az esztétikum lélektani feltételei és tényezői: a megérzés, izlés, ihletteég, tetszés szubjektív jelzői a szépség jelen­létének, de nem meghatározói és mérői. A szépséget a tiszta látszatos­ság /képszerüség/, az emberi jelent őssége ós a sajátos értelmű plaszti­citás határozzák meg, ezért szemlélete teljesen érdektelen, amelyben az' ember elfelejti önmagát, felülemelkedik az egyes ember elszigeteltségén. Az esztétikum tehát a humánum gyönyörködő önszemlélete, az emberi szel­lem győ ;elme a-«tiszta látszattá simult természeten. Vannak olyan fel­fogások, amelyek szerint az esztétikum azonos a religiózummal. Ezek kül­sőséges és felületes elméletek,, Ha az esztétikus és religiózus élmény tényezőit összevetjük egymással, kiderül a kettőnek gyökerében és leg­bensőbb/értelmében való különbözősége, sőt ellentétessége 0 Ilyen ellenté­tes tényezők a megérzés és a hit 0 Az első az ember felfokozott önérzése, gyönyörködés az emberiben, a második az emberinek elitélése és szenvedé­lyes önátadás az emberfelettinek- Ai. esztétikumot az érdektelenség jellemzi, a religiózumot a legválságosabb érdekeltség, mivel benne az egyén örök sorsa forog kockám A tetszés helyett a religiőzum hatása az exisztenciális megrendülés. Az esztétikum jellege sztatikus, a reli­giózumé • dinamikusa Az esztétikum és a religiőzum tehát függetle­nek egymástól, nincsenek szükségképpen egymásrautalva ..s kapcsolatuk teljesen esetleges 0 Van azonban egy közös tényezőjük, a fantázia,, A hit­nek' feltétlenül szüksége van szimbólumokra és ezeket a fantázia alkotja meg. Azonban nem szükséges, hogy ezek a szimbólumok művésziek legyenek, mert a hivő meglehet a legprimitívebb szimbólumokkal is, A szellemi élet azonban egység, önálló tevékenységei egy célra működnek együtt sajátos­ságuk veszélyeztetése nélkülo Ebből következik, hogy a művészet ihletést és tárgyat kaphat a hittől, a hit szimbólumai' pedig felfokozott kifeje­zőerőt nyerhetnek a művészettől* Mivel pedig ez a kölcsönös megterméke­nyítés mindkettőre nézve nagyon értékes^ azért kívánatos, sőt követelen­dő ls, H Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta^ /MOT/M, r i o»——•»— HÍREK -A VIRÁGKEDVELŐK EGYESÜLETE A VIRÁGOS BUDAPEST - VIRÁGOS MAGYARORSZÁG bizottsággal /VIBUMA/ együttesen szobanövóny-és kiskert-ápolási tanfo­lyamot tartó Január 2? en, csütörtökön délután félöb órakor a ^irágked­velők Egyesületének helyiségében /VIII., Esterházy utca \M "A dugvá­nyozás" cimmel Füred 1 Jenő tart előadást. Mindazok, akik az ezév­ben rendezendő virágos ablak^ erkély- és kiskert versenyen részt óhajta­nak venni, az egyesületben megtanulhatják, hogy helyesen mit és hogyan ültessenek ablakaikba, erkélyükbe és kertjükbe. Felvilágosítással szol­gál a központi iroda: VI., Podmaniczky utca 29 0 II. emelet 11, Telefon: 16-3-53/MOT/B u I I ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom