Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-16 [133]

í Az -NÉMETH ANTAL ELŐADÁSA A SZINPADMÜví.SZETRöL. Iparművészeti Társulat "Szép' Otthon - Boldog klet" jubiláris kiállításának /lX.,Üllől-uf 33-35./ körtermében január i7«-énj pénteken hat órai kezdettel dr B N é­m e t h Antal a Nemzeti Színház igazgatója előadást tart a szinpad­m üvéssetről. Az előadás iránt ugy színházi, mint irodalmi és művészi körökben nagy az érdeklődés,. Az előadásra a rendes kiállítási jegyek érvényesek. /Mór/E. —A TÖRTÉNELMI TÁRSULAT őLÉSE, A Magyar Történelmi Társulat csütörtö­kön délután öt órakor tartotta nagy érdeklődés mellett ezévi első fel­olvasó Ülését a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében, Dr. D o ­m a n o v s z k y Sándor egyetemi ny 0 r c taná r elnöki megnyitója után dr, D e é r József a társulat igazgatóválosztmányi tagja olvasta fel értekezesét "Zsigmond honv delmi politikája" cimmel. Előad., sé ban ki­fejtette, hogy i regi királyi várszervezet összeomlása után a közép­kori Magyarország katonái ereje két társadalmi rétegen nyugodott, Az egyik a XIII. szazad folyamán kialakult nagybirtok harcos familiárisai­nak társadalma volt, mig s másik magában foglalta az egész nemességet, amely a fejenkénti személyes hadbaszállás és a királyi zászló alatt való harcolas előjogával rendelkezett, Ez a köznemesi társadalom már a XIII. szazad folyamin elveszítette katonai jellegét es minden eszközt megragadott arra, hogy a honvédelem terheitől mentésitse magát c Hogy ennek ellenere a magyar királyság külpolitikai, hatalmi helyzetében nem következett be ránézve kedvezőtlen eltolódás, az kizárólag a ked­vező külpolitikai környezetben leli rra: gyarázatát e A nagybirtok által kiállitott htdsereg önmagában is elegendő volt azoknak a katonai fel­adatoknak megoldására, amelyek a kir-lyságra délen és északon vártak. A viszonylagos bekenek hosszú ideié alatt a köznemesség demilitarizá­ciója teljessé v-áLt, mert az ura lkod ők nem 1-á ták szükségét annak, hogy ezt e. rendet valialt kötelezettségeinek telje sít-, s ára szorítsák, A had­szervezetnek ebben az állapotában érte a magyarságot az'ozmán törökök­nek már a XIV. százrd vége felé érezhetővé vált nyomása 0 Zsigmond ekkor kénytelen volt a köznemesi altalános felkelést megreformálni. Először 1397-ben csupán egyetlen hdjárat tartamára fogadtatta el a rendekkel azt az uj honvodelmi rendszert, amely később telekkatonaság néven nyert szervezettebb formát. Ennek a telekka tona s ágnak lényege a jobbágyokkal rendelkező vagyonos nemességnek honv^delmi szempontból való megterhelé­se, mégpedig olyképpen, hogy minden nemes jobbágytelkei arányában állit ki bizonyos számú fegyverest, Zsigmond király ezzel az intézkedésekkel a magyar fejlődésben es a nyugati viszonyokban egyaránt előzmény nélkül alló népfelkelősi rendszert valósitott meg. Reformjait a ne^tbirodalom­ba is átültette, ahol a hűbéres olf.pon kiállitott lovagseregek mellé a földesúri joghatóság alett álló népekből meg külön népfelkelő hadakat szervezette Ezek után a németországi reformok után került sor 1433-35, között a magyar önvédelem nagyarányú átszervezésére 0 Az 1433-iki terve­set a katonai előjogokból kizárja a szegény nemes -Sget es helyét a bir­tok alapján ki-"llito. t telekkatonasájga 1 pótolj* , egyben pedig a nemesi xelkelas 48 a te lekka ton. s megyénkénti vezetését a főispánokra ruház­za. Ezzel a kísérlettel r-st ütött az una eadem que nobilitas elvén és megtette az első lépést a továbbra is királyi zászló alatt harcoló fő­nemess g es a főispán övezetese alatt áálló köznemesség közjogi külön­választása fele. Ezeket a melyreható reformokat azonban elsöpörte a ha­lála után feltámadt köznemesi reakció, amely visszaállította a nemesi felkelés r gi ff* ako-lr tát. A felolvasó ülést igaz get óval;- sz tmányi ül~s követte, ame­lyen folyóügyeket tárgyaltak, /'..., Í "-"A IIELZ'JTl-IOZI KLUB január 17-én, pénteken este hét órakor a klub he­lyis .:gében /V., Deák Ferenc utca- 2, II. emelet/ összejövetelt tart, ame­lyen Patma Djérnilé de Bonkowska konstantinápolyi operaénekesnő tizenkét nyelven dalokat ad élő., A vendég operaénekesnőnek ezekkel a dalokkal ; m-ir nagy sikerei voltak Berlinban, Drezdában, Lipcsében es Európa töb­I bi nagyvárosaiban is. /KÖT/E ——«

Next

/
Oldalképek
Tartalom