Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-29 [133]

HÍREK % CJ MAGYAR REFORMPOLITIKA -PETHŰ SÁNDOR ELŐADÁSAé Az Országos Nemzeti Klub szerda esti összejövetelén nagy és előkelő közönség jelenlétiben P e t bő Sándor főszerkesztő tartott rendkívül érdekes előadást "Ma­gyar reformpolitika" oimerto - Reformpolitikára szükség van,-kezdte fej­tegetéseit az előadór mert az ország és a nemzet elodázhatatlan ss kor­szerű szükségletei követelik. Igy például szükség van földbirtokpoll­tikal evolúcióra, a földtelenek bizonyos kategóriáinak földhöz jutta. tására, a kapitalizmus állami és nemzetpolitikai érdekből való ellenőr­zésére, az államkormányzatnak és a köz igazgat fásnak népi és népjóléti érdekből való átszervezésére alkotmányos é lefe^Ta apja inak megszilárdí­tására, a becsületes, titkos választójogra és a választási rendszer szabályozására; az államfői jogkör megerősÍtészre és kiterjesztésére és egyúttal olyan tételes alkotmányblztositékokra, amelyek minden ' szubverzlv és kalandos kísérletet egyszer és mindenkorra kizárnak. Szükség van mindenekfelett a tisztviselői pragmatikára, arra,hogy az állami ós a törvényhatósági tisztviselők ne válhassanak pártpolitikai eszközökké. - Amennyire fontos és elháríthatatlan e reformgondolatok reálpolitikai megvalósítása, épp annyira fontos megvalósításuknak for­mája és mödszerej, Ma bizonyos külföldi igézetek hatása alatt áll a magyar közvélemény egy része és sokan akadnak, akik azt hiszik,hogy eze­ket a korszerű reformokat csak egy parancsuralmi rendszer által lehet átültetni a gyakorlati életbe. Kétségtelenül megállapítható,hogy a parancsuralmi rendszer Európa bizonyos részein, nagy kultúrnépek kö­zött is egy szociális reformpolitika jelszavaival és Ígéreteivel kor­szerű áramlatként jelentkezik. Az előadó azután szemlát tartott a legkülönbözőbb parancs­: uralmi formákon, amelyek a maayar közvélemény egyreszét arra a véleményre hajlamosítják, hogy azokat nálunk ls utánozni kell,'mint­hogy a múltban sem zárkózhatnunk el a korszerű eszmék átvételétől. Elő­adó kifejtette, hogy a magyar alkotmány rendkívül szilárd és elaszti-' kus keretei között a legradikálisabb reformpolitika is megvalósítható. Utal az 1791-lki országgyűlés reformbizottságának munkálataira ós a 48-as átalakulás alkotmányos végrehajtására. Cáfolta azoknak nézetét, akik az alkotmányosságnoz való ragaszkodásban a komoly reformtörekvések gátlását, vagy ellenzését látják, A nemzet a múltban azért utasította el Il.Jóosef császárnak és az októberi forradalmároknak a reformkísér­leteit, az úgynevezett néptörvényeket, mert alkotmányellenesek voltak. Akik hitlerista, vagy fascista kísérletekkel akarják a reformtörekvé­seket megvalósítani, rendyierint arra hivatkoznak, hogy a magyar nemzet nem szállhat szembe vllégáramlatokkal: ezt tette Szent István is, ami­kor a keresztény éllamrendszert meghonosította, s ezt tette Kossuth Lajos 1848-ban, amikor a liberális és demokratikus nemzeti eszméknek postulatumait magyar földön ls megvalósította,. Ma azonban ezek az úgy­nevezett korszerű áramlatok egyáltalán nem egyetemes jellegűek, Intéz­ményeik nem kipróbáltak és korántsem jelentkeznek olyan végleges ás tö­kéletes szilárd halmazállapotban, mint Szent István idejében a katho­llkus kereszténység, . amely már ezer év óta hatott az európai népekre nagy a nagy francia forradalom eredményei, amelyek Kossuth Lajos idejé­ben már félszáz évesek voltaké A magyar reformpolitika utja az alkotmánynak és a nemzeti gondolatnak vonalán haladhat: nem szabad megbontani a magyar társada­lom lelki egységét éppen akkor, amikor a dunai kérdés a nemzeti társa­dalom osztatlan figyelmét és erőkifejtését igényli, A nagy tetszéssel fogadott előadást élénk vita követte. A ^ legközelebbi vitaestén^ február 5,^-én, szerdán Niamessny Mihály tart előadást, melynek elme? írott jog ás szokásjog a modern államban, /MOT/O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom