Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-27 [133]
DISZGYÍÍL'.'S IDÖSBB CHORITÍ FERENC EMLÉKEZETIRL A KÖZGAZDASÁGI EGYETEMEN. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi kara ma délelőtt 11 órakor diszgyülóst rendezett ld, . C h o r 1 n Fereno emlékezetére. Az ülésen leplezték le ld, Chorln Ferenc arokópót, amoly ezután a közgazdaságtudományi kar auláját díszíti. A mai Ülésre zsúfolásig megtelt a közgazdasági kar aulája. Jelenvoltak a Chorin család tagjai, a közgazdaságtudományi kar tanárai teljes szám. ban, Szily Kálmán államtitkár, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviseletében, Ernyey Károly felsőházi tag, a Felsőház képviseletében, Moór Gyula jogikari dékán, a Pázmány Péter Tudományegyetemet, Halas 1Nagy József dókán pedig a pécsi egyetemet képviselte. Ott volt Fellner Frigyes egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, továbbá a gazdasági érdekkópvisóletek képviselői, közöttük a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetősége, Hegedűs Lóránt v. miniszter , sok közéleti kiválóság és a közgazdaságtudományi kar hallgatói nagyszámban. Dengl János dekán megnyitóbeszédében rövid visszapillantást vetett a gazdasági szakoktatás történetére ős a közgazdaságtudományi egyetemek kialakítására. Kifejtette, hogy nálunk idősbb Chorin Ferenc volt az úttörő e téren, az ő kezdeményezése után jött létre 192 0-ban a Magyar Közgazdasági Egyetem, amelyet legutóbb a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem kebelébe soroztak, Bzután Bud János v, miniszter,a közgazdaságtudományi kar tanára tartotta meg emlőkbeszédét. Utalt arra, hogy a magyar nemzet évszázadokon keresztül a lit^ért folytatott küzdelmet és Így nincs meg fejlődésében a folytonosság. A v.ult század közepéig alkotmánya sem volt kellő összhangban az idők gazdasági követeléseivel. Gróf Széchenyi István mutatta meg először a helyes irányt, de a legtöbb eszméje osak később került megvalósulásra. Kifejtette, hogy a mostani eszme és gondolatszegény, jobbára negatív, általános és gazdaságpolitika a,kulturaemzetekre né.ve népesedési összeomlásban éli ki magát. Mezőgazdasági népességünk ontja a nópfölösleget, de gazdasági fejlettségünk nem elég erős ahhoz, hogy ezt a maga teljében felszívja. Gazdasági átalakulásra volt szükség • Az úttörő gárdának egyik vezéregyénisége néhai Chorln Ferenc. Isten áldotta kiváló tehetsége, magas műveltsége igen mőlyenjáró gazdasági érzéke,htalnms szervezőképessége, a közérdeket szem előtt tartó egyénisége predesztinálták őt arra, hogy szolgálja a gazdasági megújhodás útjait. Tisztán látta, hogy az egyoldalú gazdálkodási rendszer nem felel meg a nemzetfejlődós követelményeinek, hanem kellő összhangba kell hozni az ország termelési ágait. Tudta, hogy csak azok a nemezetek állhatják meg helyüket,' amelyek kellő gazdasági tudással és felkészültséggel vannak vértezve. Ennek a gondolatnak jegyében tette meg 1912-ben a főrendiházban javaslatát külön gazdasági egyetem felállítására, - Igaza van néhai Chorln Ferencnek, amikor mintegy előrelátva az idők fejlődésót, a mélyebb közgazdasági és szociális tudást azért követeli meg mivel e területeken dőlnek el a jelen és jövő fontos kérdései. Chorln Ferenc szellemének akkor felelünk meg a legjobban, ha a gazdasági érzéket bele tudjuk nevelni a szóles néprótegekbe. Meg kell adni az egyénnek önmagához való hitét, hogy ezzel fokozzuk vállalkozási kedvét és szellemét. Meggyőződésem az, hogyha gazdaságilag fejlődni és izmosodni akarunk, az utat ne "a bürokratizált és egyenruhába bujtatott " vállalkozástol várjuk, hanem a nemzeti eszmétől áthatott, a kellő tudással felkészült egyének kezdeményezésétől és tevékenységétől. -A célkitűzéseket, amelyek eteklntetben megoldásra várnak, élesen domborította ki Chorin Ferenc, amikor az államot,a gazdasági élet különböző területeit ás a nemzeti akaratot jelölte meg, mint olyan területeket, amelyeken belül a gazdasági tudásnak érvényesülnie kell. - Igaza van Mussolinlnek, hogy a tömegmozgalmak századában nem lehet jogászi meghatározások szerint kormányozni. Az államnak ma is tpí elsődleges hivatása a jogrendszer fenntartása, de csak az a közigazgatás felelhet meg céljának, amely a jogi ismeretek mellett fel van ruházva komoly gazdasági és szociális ismeretekkel.