Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-27 [133]

DISZGYÍÍL'.'S IDÖSBB CHORITÍ FERENC EMLÉKEZETIRL A KÖZGAZDASÁGI EGYETEMEN. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem köz­gazdaságtudományi kara ma délelőtt 11 órakor diszgyülóst rendezett ld, . C h o r 1 n Fereno emlékezetére. Az ülésen leplezték le ld, Chorln Fe­renc arokópót, amoly ezután a közgazdaságtudományi kar auláját díszíti. A mai Ülésre zsúfolásig megtelt a közgazdasági kar aulája. Jelenvoltak a Chorin család tagjai, a közgazdaságtudományi kar tanárai teljes szám. ban, Szily Kálmán államtitkár, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviseletében, Ernyey Károly felsőházi tag, a Felsőház képviseletében, Moór Gyula jogikari dékán, a Pázmány Péter Tudományegyetemet, Halas 1­Nagy József dókán pedig a pécsi egyetemet képviselte. Ott volt Fellner Frigyes egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, továb­bá a gazdasági érdekkópvisóletek képviselői, közöttük a Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének vezetősége, Hegedűs Lóránt v. miniszter , sok köz­életi kiválóság és a közgazdaságtudományi kar hallgatói nagyszámban. Dengl János dekán megnyitóbeszédében rövid visszapillantást vetett a gazdasági szakoktatás történetére ős a közgazdaságtudományi egye­temek kialakítására. Kifejtette, hogy nálunk idősbb Chorin Ferenc volt az úttörő e téren, az ő kezdeményezése után jött létre 192 0-ban a Magyar Közgazdasági Egyetem, amelyet legutóbb a József nádor műszaki és gazda­ságtudományi egyetem kebelébe soroztak, Bzután Bud János v, miniszter,a közgazdaságtudományi kar tanára tartotta meg emlőkbeszédét. Utalt arra, hogy a magyar nemzet év­századokon keresztül a lit^ért folytatott küzdelmet és Így nincs meg fejlődésében a folytonosság. A v.ult század közepéig alkotmánya sem volt kellő összhangban az idők gazdasági követeléseivel. Gróf Széchenyi Ist­ván mutatta meg először a helyes irányt, de a legtöbb eszméje osak ké­sőbb került megvalósulásra. Kifejtette, hogy a mostani eszme és gondolatszegény, jobbá­ra negatív, általános és gazdaságpolitika a,kulturaemzetekre né.ve népe­sedési összeomlásban éli ki magát. Mezőgazdasági népességünk ontja a nópfölösleget, de gazdasági fejlettségünk nem elég erős ahhoz, hogy ezt a maga teljében felszívja. Gazdasági átalakulásra volt szükség • Az úttörő gárdának egyik vezéregyénisége néhai Chorln Ferenc. Isten áldotta kiváló tehetsé­ge, magas műveltsége igen mőlyenjáró gazdasági érzéke,htalnms szervező­képessége, a közérdeket szem előtt tartó egyénisége predesztinálták őt arra, hogy szolgálja a gazdasági megújhodás útjait. Tisztán látta, hogy az egyoldalú gazdálkodási rendszer nem felel meg a nemzetfejlődós köve­telményeinek, hanem kellő összhangba kell hozni az ország termelési ága­it. Tudta, hogy csak azok a nemezetek állhatják meg helyüket,' amelyek kellő gazdasági tudással és felkészültséggel vannak vértezve. Ennek a gondolatnak jegyében tette meg 1912-ben a főrendiházban javaslatát külön gazdasági egyetem felállítására, - Igaza van néhai Chorln Ferencnek, amikor mintegy előrelát­va az idők fejlődésót, a mélyebb közgazdasági és szociális tudást azért követeli meg mivel e területeken dőlnek el a jelen és jövő fontos kérdései. Chorln Ferenc szellemének akkor felelünk meg a legjobban, ha a gazdasági érzéket bele tudjuk nevelni a szóles néprótegekbe. Meg kell adni az e­gyénnek önmagához való hitét, hogy ezzel fokozzuk vállalkozási kedvét és szellemét. Meggyőződésem az, hogyha gazdaságilag fejlődni és izmosod­ni akarunk, az utat ne "a bürokratizált és egyenruhába bujtatott " vál­lalkozástol várjuk, hanem a nemzeti eszmétől áthatott, a kellő tudással felkészült egyének kezdeményezésétől és tevékenységétől. -A célkitűzéseket, amelyek eteklntetben megoldásra várnak, élesen domborította ki Chorin Ferenc, amikor az államot,a gazdasági élet különböző területeit ás a nemzeti akaratot jelölte meg, mint olyan terü­leteket, amelyeken belül a gazdasági tudásnak érvényesülnie kell. - Igaza van Mussolinlnek, hogy a tömegmozgalmak századában nem lehet jogászi meghatározások szerint kormányozni. Az államnak ma is tpí elsődleges hivatása a jogrendszer fenntartása, de csak az a közigazga­tás felelhet meg céljának, amely a jogi ismeretek mellett fel van ruház­va komoly gazdasági és szociális ismeretekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom