Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2
1936-01-27 [133]
Hl R E K /Óbuda szabályozása a kereszténypárt ILI, ker, nagygyül .-sén. Folytatás 1,/ Wolff áaroly szavaiért Boczenhardt János mondott köszönetet, majd Csilléry András dr. emelkedett szólásra. Leszögezni kívánom, hogy a spekuláció már megindította hadjárotát Óbudáért. Azonban jegyeznék meg, hogy hiába kísérleteznek, Óbudát meg fogjuk védelmezni saját polgárai számára, A hajdan viárgzo város proletársorban sínylődik. Évtizedek óta nem történik a kerület érdekében semmi, hiába emelte fel a kerület kérő és tiltakozó szavát. Gimnáziuma ügyében is számtalan igéret hangzott el és a gyermekek még ma is olyan intézetben tanulnak, amely közegészségügyi és közbiztonsági szempontokból minden nap veszélyezteti a gyermekek életét. Inditványozza, hogy intézzen a nagygyűlés a kultuszés pénzügyminiszterekhez táviratot, amelyben megsürgeti az óbudai gimnázium, illetve a szabályozás pénzügyi feltételeinek megteremtését, valamint azt, hogy c nagygyűlés küldöttségileg is járjon el mindkét miniszternél ezekben a kérdésekben, A nagygyűlés a két inditványt viharos helyesléssel fogadta, majd Szilvássy Károly a római fürdői lakosság nevében követelte az egységes villamostarifa életbeléptetését, Gáldy Béla törvényhatósági bizottsági tag a stadiont Óbudának kivánja, annál is inkább, mert már kétezer évvel ezelőtt a rómaiak is rájöttek arra, hogy stadionnak Óbuda a legmegfelelőbb hely, bizonyitja ezt az is, hogy kettőt is épitettek. Majd határozati javaslatot olvasott fel, melybeAyézabályozási terv mielőbbi elkészítését, kamatmentes olcsó kölcsönt és a gimnázium felépítését kéri a nagygyűlés, Gáldy Béla szavai utá n a Himnusz eléneklésével ért véget a nagygyűlés, /MOT/Pe, •»——— / Sipőcz Jenő serlégbesz^de. Folytatás 4./ S 1 p ő c z Jenő dr, főpolgármester serlegbeszédét a kövezkező szavakkal fejezte be: - Wekerle Sándor maga volt a- nyugalom, amely mögött azonban a tetterő hihetetlen dinamikája feszült, Az ő korszakában ő volt a legnagyobb nyugalmú, de egyúttal a legtöbbet dol tl ozó magyar ember. Nem ismerte a képzelet féktelen szárnyalását, képzelete soha nem irt le nag^^pbb kört, mint amennyit cselekvéssel be nem tudott volna tölteni, ezért soha nem hozott nemzetére csalódást. Nem töprengett es nem habozott feleslegesen és ezért nem kínozta meg magát is egyúttal nemzetét is. Nála eszme és tett egy volt, ő tettekben gondolkodott * -Nagy feladataink megoldásánál lebegjen előttünk az ő alakjai ~ Igen tisztelt Uralmi De még valamire emlékeztessen bennünket Wekerle Sándor, Ö Nagymagyarország utolsó három évtizedének volt háromszoros miniszterelnöke, vezető, reprezentatív államférfia, A rideg élet ma örökké nélkülözésre, szenvedésre figyelmeztet. De álmainkban a legnagyobb eszményiséglg tudunk felemelkedni,. Lelkünkben ott él a fény és dicsőség emléke, lelkünkben ott van az őtyarázsos egyéniségének képe. - Aszal a gondolattal emelem'meg a serleget a nagy férfiú emlékére, hogy az hirdesse a nemsetnek a soha nem lankadó magyar tetterőt ás a mult dicsőségét, amelyből, hogy a jövő dicsősége kisarjadjon, es mindnyájunk legszentebb óhajtása, hajthatatlan akarata, hő imája" A főpolgármester nagyszabású és nagyhatású serlegbessédét a nagyszámmal jelenlévő előkelő közönség hosszas tapssal, éljenzéssel s általános tetszéssel fogadta./MOT/B. • -HALÁLOZÁS. Krecsányi Kálmán ny. rendőrfőkapitányhelyettes földi maradványait január 27,-én, hétfőn délután három órakor szentelik J/) be a régi tabáni temető kápolnájában, s azután a németvölgyi temetőben i "^v.családi sírboltban helyezik örök nyugalomra, /MOT/B.
